Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A tájegységgé formálódott Hortobágy természeti leírása

A TÁJEGYSÉGGÉ FORMÁLÓDOTT HORTOBÁGY TERMÉSZETI LEÍRÁSA A HORTOBÁGY NEVÉNEK EREDETE ÉS JELENTÉSE A mai értelembe vett geográfiai tájegység lényegében csak a XX. századra alakult ki. Ecsedi 1914-ben még ezt írta: „A debreczeni igazi pógár mind a mai napig nem a Hortobágyra megy, hanem a Hortobágyho', ti. a Hortobágy folyóhoz, s nem a Hortobágyra hajtja ki jószágát". Veres Péter írásaiban sem a Hortobágyról, hanem a „Hortobágy mellyikirül" tudósít. De még a Néprajzi Lexikon szerzője is úgy fogalmaz, hogy a Hortobágy azonos a Hortobágy folyó két partján elterülő síkság nevével. A környező települések népi tudatában egységes Hortobágy soha nem volt. A Puszta részterületeit mindig az eredeti nevén nevezték. A Hortobágyra induló pásztor Angyalházára, Mátára, Hortra, Papegyházára, Ohatra, Zámra, Szásztelekre, stb. megy. Ezek - mint később látni fogjuk - egykor lakott települések voltak, és pusztulásukkal váltak a Hortobágy részévé. A Hortobágy név földrajzilag a folyót, a tájat, sőt, az 1966-ban létesült községet egyaránt jelenti. Szóösszetételben pedig a Hortobágyi Halastavat, és a Hortobágy-Berettyó csatornát is. A Hortobágy név már az Árpádkori Magyarország távolabbi részein is ismert. így Dél-Erdélyben, a Nagyküküllő és az Olt folyó között falu- és folyónév! Érkávás határában pedig ma is ismert dűlőnévként számon tartott. De egy késői, 1835. évi a

dat szerint a Hajdúhad házhoz tartozó Parlagfalván is volt egy Hortobágy nevű lapos. A Hortobágy név etimológiájával a nyelvészek a XIX. század óta foglalkoznak. Az eredményeket Kiss Lajos összegezte. Noha tanulságos kísérleteket vázol fel, a végleges megoldás lehetőségét nyitva hagyja. A nyelvészek gondolatmenetei csak a Hortobágy név összetett szó mivoltában egyeznek. Mégpedig a Bágy és a Hort Árpád-kori településnevek