Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)
Tartalom
korra jellemző ideológiai töltéssel, összefoglaló felirataiban sztálini idézetekkel. Múzeummá fejlesztéséhez sem az anyagi, sem a személyi feltételekről nem gondoskodtak. Ez idő tájt a közéletet irányítók gondjai nem az ilyen „súlytalan" problémák voltak, hanem inkább a téeszek, a munkaversenyek szervezése, a terménybegyűjtés, a folyton bővülő kuláklista összeállítása és sok más egyéb dolog. így a gazda nélküli múzeum, a „múltat őrző szoba" egy-két év után teljesen elárvult, rendezvények idején ruhatár céljait szolgálta. Ezzel az első konkrét kezdeményezések ideje le is zárult. 1957 őszén a tíz évvel korábban alakult fiatal gimnázium egyik diákcsoportjából e sorok írójának sikerült kialakítania egy olyan hasonló érdeklődésű lelkes közösséget (szakkört), amely végül is „történelmet csinált" Hajdúszoboszlón. A múzeumalapító diákok nevét hadd jegyezze fel a krónika: Botos Károly, Császi Béla, Dávid Klára, Domonkos Béla, Gönczi Klára, Juhász Gyula, Király Etelka, Köblös Dóra, Magyar Róza, Nagy Katalin, Rétvári Sándor, Sóvágó Lajos, Szabó Dezső, Szabó Katalin, Szűcs László, Takács Dénes, Tóth Katalin és Végh Edit. Először csak az volt a cél, hogy az akkoriban uralkodó egyoldalú, sematikus történelemtanítás oldódjék, életszerűbbé váljék a szemléltetési lehetőség bővítésével. Majd egyre jobban előtérbe került a helytörténeti, néprajzi értékek gyűjtése. A történelem szakkör szokatlan vállalkozása rövidesen iskolai, sőt városi mozgalommá szélesedett. A gyűjtés ügye szóba került olvasóköri összejöveteleken, TIT-előadásokon, tanácsüléseken és más helyeken. A diákok igénybe vették a megyei sajtó segítségét is. 1 0 A növekvő sikerek láttán a tanításközpontú törekvés helyébe hónapok múltán már városi szintű közművelő („népművelő") szándék lépett. A diákokkal berendezett múzeumi kiállítás 1958. június 7-én iiyen közvetlen előzmények után nyílt meg a művelődési központ első emeletén a „város múzeuma", mely nevével is a hajdúkat letelepítő Bocskai István fejedelemnek adózott. 1 1 A névadást a nagy patrónus folyamatosan gazdagított emlékein kívül az iránta megnyilvánuló helyi érdeklődés és az a mély gyökerű tisztelet magyarázza, amely még ma is elevenen él Hajdúszoboszlón. A múzeum létrejöttében magángyűjtemény vagy egyleti, társulati ajándékozás nem játszott szerepet. Nem állt mögötte hivatali, szakmai tekintély vagy felsőbb kultúrpolitikai megfontolás sem, csak egyedül és kizárólag a helyi gimnázium di10
