Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)
Tartalom
Kovács Mihály áttört technikával megoldott tárgyai egy stíluskör hagyományát tükrözik, s ennek variáció gazdagságát vonultatják fel. Szabó István a pásztorkultúra legreprezentatívabb darabját, a fémberakásos pásztorbotot örökítette meg, s a rézberakású karikás ostorokat, amik státuszszimbólumai voltak a pásztortársadalomnak. Karcolt-sárgított választóvízzel - kobaktökje régi technikát őriz. Szabó Sándor - a rangidős. Az első a szoboszlói faragók közül, akinek mívesen faragott kis tárgyai figyelmet keltettek. Parasztbarokk stílusú bútorai országosan elismertek, kevesen vállalkoznak erre a nehéz stílusra. „Bárányjegyei" gyermekjáték szépségűek. Vágó Edit és Bálint Károly - egy pár a valóságban, de az alkotásban is. A „mézeskalácsosság" mesterei. Mindent tudnak ezekről, amit az édességekről tudni lehet, mert kikutatták. Nemcsak azt, hogy egyes figurák szerelmi ajándékok, mások a lakodalom termőágát, életfáját szimbolizálják, de azt is, hogy kedveskedő ajándéka volt ez a „nagyságos fejedelemnek", amikor a török szultánhoz követeket küldtek. Vágó László tizennegyedik a sorban, de szerencsés az a lány, aki nyomott vagy rátétes technikájú táskáiból kap egyet vagy díszes saruját hordhatja a lábán. Az öregebbjének is akad szép irattárca, szemüvegtok. A művelődési központ hímzőszakköre zárja a sort. Szakkörvezető: Radácsi Piroska. S midőn Bethlen Kata nagyasszony „anno", sógorához írott levelében elvállalja Teleki Judit kelengyéjének - a keszkenőnek hímzéseit, mert „A micsodás formáim - mintáim - nékem vágynák, és bizony tartom szerencsémnek, ha az uramnak - sógor uramnak - szolgálhatok vélek, minthogy én nekem felesen (fölöslegbén) vannak varróim." Ugyanígy Radácsi Piroska is bőven osztogatja mintáit varró társai: Diószegi ístvánné, Jertyityné Váczi Margit, Karika Miklósné, Kovács Lajosné, Radácsi Imre, Soós Imréné és Tóth Aranka között, akik mindenben elfogadják tanácsait, tanításait, hiszen tudják, nemcsak magának szerez elismerést és megbecsülést, hanem mindnyájuknak. Színvonalas munkáik sokfelé a világban hírül adták, hogy van nekünk nagyon rangos, változatos hímzőkultúránk is. Ebből adtak e kiállításnak reprezentatív darabokat." A kiállításmegnyitót követő műsorban közreműködött Bálint Károly tekerőlanton, majd az 5. sz. Általános Iskola énekkara - Török Zoltán vezényletével - Balla Péter által gyűjtött népdalokat énekelt. (A KIÁLLÍTÁST MEGNYITOTTA BORBÉLY JOLÁN ETNOGRÁFUS, AZ ESEMÉNY ISMERTETŐJE KOVÁCS GÁBOR - HAJDÚSZOBOSZLÓ, 1993. JÚNIUS 18.) 80