Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)
Tartalom
bői. Példaként említhetjük a helyi általános iskolákat, a gimnáziumot, sorolhatnánk a nagyobb ipari vállalatokat (TIGÁZ, NKFV), az ipartestületet, a gyógyfürdőt és egyéb szervezeteket. (Műtárgyak, dokumentumok kölcsönzésével a helyi múzeum segítette a debreceni Szülészeti Klinika, a Kenézy-kórház, a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Déri Múzeum különböző rendezvényeit is.) A múzeumi programok gyakran előadásokkal párosultak. Ezeken a helyi előadók mellett megyei muzeulógusok, főiskolai és egyetemi tanárok, országos hírű tudósok is szerepeltek. 1981-ben az itt megrendezett Helytörténeti Tudományos Konferencián egyebek közt Benda Kálmán történész elemezte a hajdúkutatás legújabb eredményeit. Előadások hangzottak el Bocskai Istvánról, a hajdúkról, Bethlen Gábor politikájáról, Thököly Imréről, a hajdani lovasbandériumról, a város neves szülötteiről, népszokásokról, általában a szűkebb pátria történetével kapcsolatos kutatási témákról. A hetvenes évek elejétől a múzeum mindinkább a helytörténeti kutatás, a helyismereti-honismereti információszerzés „műhelyévé" vált. Kutatók, lapszerkesztők, pályázók, készülő szakdolgozatok írói vették és veszik igénybe az intézmény szolgáltatásait. A gyűjtemény már eddig is több tudományos mű, tanulmány, népszerűsítő cikk forrása vagy szemléltető bázisa. A felhalmozott muzeális gyűjtemények sokrétűségét és rangját jelzik, hogy az 1975-ben megjelent városi monográfia szerzői kollektívájának csaknem a fele forrásként hivatkozott múzeumi tárgyakra, dokumentumokra. A nyolcszáz oldalt meghaladó alkotás illusztratív képeinek, térképeinek egyharmada is a gyűjteményből származik. Lehetne itt utalni a monográfiát továbbfejlesztő, a helytörténet új témaköreit elemző tanulmánykötetek szerzőire is. E sorok írója ugyancsak több elemét dolgozta fel vagy népszerűsítette a múzeumi gyűjteménynek. (A vonatkozó bibliográfiát lásd a hatodik számú mellékletben.) A helyi városvezetés anyagi támogatásával a múzeum a hetvenes években több emléktáblát készíttetett és avatott a szoboszlói kötődésű jeles emberek: Szép Ernő, Fehér Gábor, Szívós Béla, Acsády Ignác tiszteletére és emlékére. Műemléki táblával jelölte meg a református és a római katolikus templomot. Szerepet játszott Kenézy Gyula, Thököly Imre, Gönczy Pál emléktáblájának felállításában. Az intézmény 1975 októberében közreműködője volt a Magyar Rádió Szép Ernő műveiből rendezett irodalmi műsorának. Az est nyilvános felvételét ugyanis a költő „szülővárosában" rendezték meg: „Én így szerettem volna élni" címen. 3 9 Kezdeményező szerepet vállalt a település 900. 36
