Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)

Tartalom

zett gazdaközösség dokumentumai (jegyző-, pénztár- és listakönyvei) a legteljesebbek. Ugyancsak ehhez a gyűjteménycsoporthoz tartozik a méhészek, a nyúltenyésztők, a szőlősgazdákat összefogó un. hegyközségek, temetkezési egyletek, az önkéntes tűzoltóság, a kaszinó és természetesen a dalárdák (énekkarok) forrásanyaga. A több mint százéves szoboszlói dalkultúra dokumentumaiból kirajzolódik a Városi Dalegylet (1891), az Iparos Dalkör (1902), a Katolikus Ének- és Dalegylet (1923), a MÉMOSZ Ének- és Zenekar (1945) és a Bárdos Lajos Városi és Pedagógus Énekkar (1956) múltja, működése. A helyi iskoláztatás írott emlékei kiterjednek szinte valamennyi iskolatípusra, sőt az ovodák történetére is. Ez utóbbi anyag jelenleg még csak kiépülőben van. Az iskolakultúra terén különböző régi füzetek, értesítők, tankönyvek, évkönyvek, atlaszok, falitérképek, naplók és tanyái iskolák dokumentumai gyűltek össze. A tankönyvek közül az egyik legkorábbit, a Hármas kis-tükör-t 1846-ban nyomtatták. E gyűjteménykör féltett eleme Szathmáry Ferenc helyi tanító több mint 300 oldalas kéziratos naplója (1804-1812). A dokumentum érdekes adatokat tartalmaz a korabeli létviszonyokról. A polgári iskolai évkönyvek sorozata csaknem teljes. A kultúrtörténeti dokumentumokból sok minden megtudható a különféle gyermek- és ifjúsági mozgalmakra (cserkészet, úttörő, DISZ, KISZ) vonatkozóan is. A helyi időjárási viszonyok alakulásáról az Országos Meteorológiai Intézet hajdúszoboszlói állomásának több évtizedet átfogó csapadéknaplói tudósítanak. Érdeklődésre tarthatnak számot a két világháború helyi vonatkozású írásos emlékei: eredeti frontnaplók

; tábori levelezőlapok, feldolgozott visszaemlékezések, hadifogoly-emlékek stb. A történeti dokumentáció anyagában találhatóak a história iránt érdeklődő gimnáziumi diákok dolgozatai, pályamunkái. Számuk megközelíti a hatvanat. Az országos, regionális és helyi versenyekre írt pályázatok több esetben alapos felkészülésről tanúskodnak. (A legsikeresebb pályázók nevét, eredményeit lásd a harmadik számú mellékletben.) FOTÓTÁR Gyarapodása leginkább a hetvenes évektől gyorsult fel. Az archív fotók döntően ajándékozás révén kerültek a gyűjteménybe. A két világháború közötti évtizedek értékes felvételei Petrányi Pál fényképész kiváió szakérteimét és széles körű érdeklődését tanúsítják. A Déri Múzeum laboratóriumából (Feketéné Moínár Erzsébet, Lukács Tihamér és mások) 30