Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)

Tartalom

zadelő egyik térképe a hajdani Szoboszló tanyavilágáról informál. Hajdúszoboszló járási jogú város és a hatvanas-nyolcvanas évek mezőgazdasági nagyüzemeinek földrajzi elhelyezkedését bemutató fénymásolt térképek a tegnapi múltat idézik. A hasonló jellegű nyomtatott anyagaink között tudománytörténeti érték a hajdúdorogi Görög Demeter (1760-1833) kartográfiájának néhány eredeti részlete az 1800-as évek elejéről. Gönczy Pál és Kogutowicz Manó magas színvonalú közös alkotása (1885-1890) a történelmi Magyarország valamennyi megyéjét részletesen mutatja be. Hajdúszoboszló városigazgatásának, politikai életének alakulásába helyi rendelkezések, pusztai számadások, a kéziratos és nyomtatott polgármesteri jelentések s különböző kimutatások adnak betekintést. Számos dokumentum érzékelteti a helyi politikai, társadalmi változásokat, néhány jelentősebb párt választási küzdelmeit, eredményeit 1848-tól 1998-ig. A kisgazdapárt helyi ifjúsági tagozatának jegyzőkönyvéből 1945-1948 között nyomon követhető a szervezet belső élete egy nehéz és bonyolult időszakban. A város gazdaságtörténetének többoldalú megközelítéséhez bő adalékot szolgáltatnak az adattárban őrzött naplók, feljegyzések, haszonbéri szerződések és költségvetési kimutatások. Ezek közül legérdekesebb Kiss János, a negyvennyolcas városi hadnagy (főhadnagy) 270 oldalas naplója (1833-1850). Igen sok adat megtudható ebből, a helyi létkörülményeken túl a korabeli állattartás, növénytermesztés, vásárlás, építkezés jellemzőiről, az időjárás alakulásáról és egyéb dolgokról. Némiképpen hasonlóak ehhez Czeglédy Lajos módos parasztgazda feljegyzései is (1887-1907). A kereskedelmi üzlethálózat alakulásán, a helyi hitelintézetek alapszabályain és működési dokumentumain kívül fontos adatokat rögzítenek az ipartörténeti források. Lényegesek az 1831-ben alakult vegyes céh emiékei, az ipartestületi jegyzőkönyvek, mesterlevelek, cégjelzések és más iratanyagok. A civil szerveződések közül széles körű anyagot ölelnek fei a nagy múltú olvasókörök. Az olvasóköri hálózat Hajdúszoboszlón nem annyira a politizálás, sokkal inkább a művelődés, a szórakozás fóruma volt. Többé-kevésbé ugyanez mondható el a Függetlenségi és 48-as Kossuth-kör (1902-1914), valamint a Gazdálkodó ifjak Egyesületének (1921-1944) működésére. Tevékenységük főbb területeit alapszabályok, jegyzőkönyvek, pénztárkönyvek, tagdíjkimutatások és egyéb iratok tanúsítják. Jelentősek a jellegzetes juhtartó gazdaságok dokumentumai is. A régebbiek közül a Borbély és a Fazekas, az újabbak közül a Bocskairól elneve29