Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)
Tartalom
A Bocskai utca 21. szám alatt: „Hajdú-Bihar megye népművészete" (1987) és „Szoboszló élő népművészete" című kiállítás (1993) várja a látogatókat. Az utóbbi több régi mesterség helyi művelőjének remekeit tárja a nézők elé, összhangban a századfordulói mesterek alkotásaival. A 14. szám alatti épületben - a korábbi Múzeumi Galéria helyén - jött létre a Nemzetközi Modern Múzeum (1996). Alapítója a szoboszlói kötődésű, de Párizsban élő Joseph Kadar festőművész. Az udvaron szabadtéri fejfakiállítás (1990) enged némi bepillantást Szoboszló és a környékbeli települések (Földes, Hajdúszovát, Kaba, Nádudvar) temetői szokásaiba és az ezzel összefüggő népművészetébe. 2 4 Ha mindezekhez hozzátesszük, hogy az említett utcában az önkormányzat álta! 1998-ban megvásárolt, felújított 11. szam alatti épület ad majd otthont a Cseh Gusztáv és Miskolczi László művészi örökségéből ismét megnyíló Múzeumi Galériának, akkor már joggal elmondhatjuk: a város egyik legrégibb utcája a Bocskai utca a múzeumok, a muzeális kiállítások utcája lett Hajdúszoboszlón A bemutatott központi látnivalókat a kisméretű, de ugyancsak állandó jellegű kiállítások hálózata egészíti ki. Ilyen a korábban említett erődtörténeti kiállítás (1962) a református templom mellett, mely a török Szejdi pasa pusztító hadjáratát idézi. Másik a Gönczy-emlékszoba (1975) a múlt századi reformer pedagógusról elnevezett általános iskolában, végül az országban is egyedülálló fürdőtörténeti kiállítás (1997) a megújuló gyógyfürdőben. Szívesen élünk - részben még reklámként is - a kihelyezett kamara-kiállítások lehetőségeivel, ha folyamatos látogatottság, az elhelyezési és biztonsági feltételek adottak. A múzeum látogatottsága fokozatosan emelkedett. 1959-ben az állandó és időszaki kiállítások látogatóinak száma alig érte el a háromezer főt. 1968-ban már megközelítette a tízezret, míg 1984-ben az érdeklődők száma túlment a harmincezren. 2 5 (Mindemellett meg kell jegyezni, hogy a statisztika nem pontos tükörképe a tényleges forgalomnak, mert az ingyenes látogatás alakulását inkább csak becsülni lehet). A múzeum iránti érdeklődésben az 1990-es évek elején számottevő csökkenés következett be, bár a kulturális életben jelentkező kedvezőtlen tendenciák nem helyi sajátosságok. Az utóbbi időben már lassú javulás tapasztalható. A települes fürdővárosi jellegével összefüggésben meg ma is érzékelhető, hogy a látogatottság évi súlypontja a nyári hónapokra esik. Az érdeklődők az ország minden részéből érkeznek. A külföldi vendégek száma az utóbbi évtizedekben igen jelentős mértékben nőtt. Korábban a Szovjetunióból és az NDK-ból, újabban a mai Németországból és Len15
