Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)

Tartalom

anyagi támogatásával un. erőd történeti kiállítást rendezett be a bástyában.

1

5 Ugyanekkor felmerült egy fürdőtörténeti kiállítás elkészítésének terve is, mégpedig a gyógyfürdő területén. Sikerült ehhez a tanácsi vb támogatását is megnyerni

1

6, de a gyógyfürdő elkezdődött rekonstrukciója miatt az elképzelést megvalósítani már nem lehetett. Látva a múzeum életképességét, fejlődését, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1963. május 3-án tartott ülésén felkérte a művelődési csoport vezetőjét, hogy „...a múzeum önállósításának engedélyezése, valamint az önállósításhoz szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében éljen felterjesztéssel a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Művelődési Osztályához."

1

7 Álláspontját a város rohamosan fejlődő idegenforgalmával és a múzeum eddigi munkájával támasztotta alá. A csoportvezető felterjesztését követően a Kulturális Minisztérium a megyei szervek egyetértésével 1964. január elsejétől megadta a Bocskai István Múzeum működési engedélyét, melynek nyilvántartási száma: M(e)15. Ettől kezdve az intézmény fenntartója a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, felügyeleti szerve a: Hajdú-Bihar Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya volt. Ugyanekkor az Elnöki Tanács 1963. évi 9. sz. törvényerejű rendeletének szellemében a helyi múzeum tagja lett a megyei hálózatnak, s működéséhez immár némi anyagi erőforrás állt rendelkezésre a megyei költségvetés „morzsáiból." Az 1963-tól kiépülő megyei hálózathoz először csak a debreceni Déri Múzeum és a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum tartozott, mindkettő több évtizedes múltra visszatekintő intézmény. Még ugyanabban az évben új létesítményként a tiszacsegei Zsellérház került a szervezetbe. 1964-ben következett Hajdúszoboszló, Püspökladány múzeuma, majd 1965-ben a hortobágyi Pásztormúzeum. Ehhez az első hullámhoz sorolhatók még a Bakonszegen (1965), Áímosdon (1966) és a Nagykerekiben (1966) berendezett állandó emlékkiállítások, felidézve Bessenyei György, Kölcsey Ferenc és Bocskai István irodalmi, illetve történelmi emlékezetét. A mai hálózat többi múzeumai, kiállítóhelyei a későbbi évtizedekben létesültek.

1

8 A múzeum önállósításával véget ért az alapítási küzdelem, s mindez kétségtelenül új lendületet adott a további fejlődéshez. Lassanként véglegessé vált az intézmény gyűjtőkörzete, mely Hajdúszoboszlón kívül Hajdúszovát, Nagyhegyes, Nádudvar, Földes, Tetétíen és Kaba területére terjedt ki. A hatvanas évek második felében a gyűjtőmunka eddigi spontaneitását mindinkább felváltotta a tematikus gyűjtés. Az a cél került előtérbe, hogy a raktári anyag folyamatos gyarapításával, a kiállítási le12