A debreceni Déri Múzeum állandó természettudományi kiállításai. Ásványok világa. Tájunk madarai (Debrecen, 1999)

csőréről kapta, melynek felső csőrkáváját a régi pásztoremberek evőkanálnak használták. Táplálékát sekély vízben futkosva, csőrét a víz alá merítve keresi. Költöző madár, kora tavasszal érkezik és szeptember végén vonul el délre. A fészkét nádszálakból alacsonyra építő batla (Plegadis falcinellus) 1987 óta újra költ a Hortobágyon. Táplálkozni elöntött réteken, zsombékos mocsárréteken szokott, ahol a tocsogókban keres férgeket, rovarokat, apró békákat, ebihalakat, piócákat. A telet Afrikában tölti, szeptember elején vonul el. Akiállított fajok közül ma fokozottan védettek, eszmei értékük: 500.000, - Ft: rétisas, parlagi sas 250.000,- Ft: batla, kanalasgéni, kis lilik, ugartyúk, uhu, vándorsólyom, székicsér 100.000,-Ft: cigányréce, barna kánya, nagy póling, kuvik Védettek, eszmei értékük: 50.000,- Ft: vörösgém, kék vércse, daru, küszvágó csér, kis őrgébics 10.000,- Ft: búbos vöcsök, bölömbika, szürke gém, kanalas réce, kontyos réce, héja, vörös vércse, pajzsoscankó, nagy goda, piroslábú cankó, lappantyú, mezei pacsirta, sárgafejű királyka, csóka 2.000, -Ft: fütyülő réce, bíbic, búbospacsirta, házi rozsdafarkú, fekete rigó, sisegő füzike, függőcinege, csicsörke 35