A debreceni Déri Múzeum állandó természettudományi kiállításai. Ásványok világa. Tájunk madarai (Debrecen, 1999)

pókok alkotják. Vonuló madár. A száraz puszták madarai közül egyik legismertebb a magasban éneklő mezei pacsirta (Alauda arvensis). Vonuló madár, bár akadnak áttelelő' példányok is. Már februárban megérkezik DélEurópából, ahol a telet töltötte. Fészkét a talajon található nagyobb résekbe, állatnyomba, keréknyomba, trágya mellé rakja. A kikapart gödröt vékony fűvel béleli ki. 4-5 tojást rak. A kikelt fiókákat a szülők nagyrészt hernyókkal etetik^ A kicsik 25 naposán válnak önállóvá. Fő táplálékuk a különböző rovarok, rovarlárvák, de sok magvat is fogyasztanak. Hívják szántókának, szántó-pityernek is. A rejtett életmódú ugartyúk (Burhinus oedicnemns), vagy ahogyan a Hortobágyon hívják a parti tyúk nagy termetű, zömök madár, nagy sárga szemekkel. Főleg rovarokkal táplálkozik, de kisebb emlősöket, békákat, gyíkokat is fogyaszt. A telet Észak-Afrikában tölti. A székicsér (Glareola pratincola) gyakran más fajokkal, telepesen fészkel. Tojásait állatnyomba, a talaj gödrébe rakja, ritkán használ fészekanyagot. Fiókái fészekhagyók, ügyesen rejtőzködnek a fűben. Egyhetes koruktól már maguk szerzik meg rovarokból álló táplálékukat. A Hortobágyon élő emberek parti sirálynak, sziki celának, sziki csirének, sziki sziripinek, stb. is hívják. A daru (Grus grus) a gólyánál valamivel nagyobb termetű madár. Hazánkban a múlt század végén még költött, ma már csak őszi és tavaszi vonulásukban láthatjuk olykor több tízezres csapatait a Hortobágyon. Igen éber madár, őröket állit mind a táplálkozás, mind az alvás idején. Éjszakára a halastavak sekély vizére szállnak. A Hortobágyon találkozhatunk a parlagi sas (Aquila heliaca) néhány átnyaraló egyedével. Hazánkban ritka fészkelő. Fészkét, amely vastag száraz ágakból készül magas fákra rakja, s ezt éveken át használja. Fő táplálékát a hörcsög és az ürge jelenti, de madarakat, nyulakat is fogyaszt. Veszélyeztetett faj. A mezőgazdasági területekkel körbevett puszta erdőfoltjaiban, utak menti erdősávokban gyakran a vetési varjakkal együtt, telepesen fészkel a kék vércse (Falco vespertinus), - hamvas vércse, palavércse - amely nem épít fészket, hanem a varjúfészkeket foglalja el. Tápláléka igen változatos. Elsősorban rovarok szerepelnek étlapján, de pockot, békát is fogyaszt. Mivel szorosan kötődnek a X2