A debreceni Déri Múzeum állandó természettudományi kiállításai. Ásványok világa. Tájunk madarai (Debrecen, 1999)

villanyórán is és szívesen elfoglalja a mesterséges fészekodűt is. Színes, karcsú madár, röptében jól látszódik rozsdavörös farka. A táplálékát jelentő rovarokat a levegőben, fatörzseken, vagy a talajon zsákmányolja. Régebben füstfarknak is hívták. Vonuló madár. A kistermetű, sárgás tollazatú csicsörke (Serinus serinus) parkok, fasorok, kertek lakója. Táplálékát főleg a gyomnövények magvai adják. A tojó növényi részekből egyedül építi az aránylag kicsi, csészeszerű fészket, s azt tollakkal, növényi pelyhekkel béleli ki. 45 tojást rak, egyedül kotlik, közben a hím eteti. A flókákat viszont a begyéből felöklendezett magtáplálékkal mindkét szülő táplálja. Vonuló. A búbospacsirta (Calerida eristata) élőhelye igen változatos. Gyakran láthatjuk a réteken, szántókon, országutak mellett, tanyák közelében táplálékot keresgélve futkározni, de egyre inkább városlakóvá is válik. Fészkét talajmélyedésekbe, fűcsomók közé rakja, a városokban viszont előszeretettel költ a lapostetejű házakon. Állandó madarunk. Táplálékát fészkelési időben főleg a rovarok, télen a magok alkotják. Számos néven ismert: búbos pityer, kontyos madár, butykós kató, pipiske, kontyos pacsirta, pisitnek. A csóka (Corvus monedula), szívesen táplálkozik vetési varjak (Corvus frugilegus) társaságában, melytói kisebb termetű, és szürkésebb. Fészkét vékony gallyacskákból odvas fákba, épületek réseibe, az épületeket díszítő oszlopok tetejére, párkányokra rakja, puha növényi anyagokkal, szőrrel, tollal béleli ki. Főleg emberi településeken, vagy azok közelében fészkel. Bár néha más madarak fészkét is kirabolja, nagy hasznot hajt a különböző bogarak, hernyók, sáskák, csigák, stb. fogyasztásával. Népi neve: csakli, himódi galamb. Télen a vetési varjakkal és az északról hozzánk érkező csókákkal együtt kóborol. Legkisebb testű baglyunk a kuvik (Athene noctua) kedveli a nyílt területeket, az alföldi tanyákat, öreg gyümölcsösöket. Gyakran költ az ember közelében. Fészket nem épít, tojásait öreg fák odvaiba, ólak, öreg épületek tetőszerkezetébe a puszta aljzatra rakja le. Éjjeli vadász, étlapján kisemlősök, madarak, rovarok találhatók. Hívják még csuviknak, halálmadárnak, halálbagolynak is. Állandó madarunk. Ritkán, elsősorban téli vendégként találkozhatunk itt még egy-egy kóborló vándorsólyommal (Falco peregrinus), amely 30