Debrecen és a magyar irodalom (vezető a Déri Múzeum állandó irodalmi kiállításához. Debrecen)

FÖLDSZINTI TEREM I. rész: „Debrecen, ó-kikötő" (16. és 17. század) A földszinti teremben az ajtótól balra kezdődik a kiállítás első egysége. A mindössze három vitrinből álló rész a reformáció kulturális törekvéseire utal. Ekkor még az irodalom fogalmába beletartozott a vallásos és tudományos irodalom is. Debrecen 13. századbeli település. Földrajzi helyzete miatt csakhamar országos és nemzetközi jelentőségű kereskedelmi központtá vált. A kereskedelmi lehetőségek a rideg állattartást és a kézműves ipart lendítették fel. E foglalkozási ágazatok mindmáig felismerhető nyomot hagytak a város településszerkezetén. Síkföldi fekvése miatt (építőanyagoktól, víztől, hegyektől távol) nem a kis területre koncentrálódott, falakkal, bástyákkal védett európai várostípus alakult ki, inkább a „tájakat összekötő" nyitottság jellemezte a városképet. Debrecen biztonságát a gazdasági stabilitás mellett a város érdekeit mindig szem előtt tartó ügyes vezetés is szavatolta. Egyetlen veszéllyel szemben volt védtelen a város: gyakorta pusztított itt a tűz. Paradox módon Debrecen mezővárosi fejlődése akkor érte el csúcsát, amikor az ország más részeire a hanyatlás és a pusztulás volt jellemző. A török hódoltság idején a három részre szakadt ország határmezsgyéjére került Debrecen. Hatalmas anyagi és erkölcsi áldozatok (pl. hármas adózás, megalázó kompromisszumok) árán meg tudta őrizni szabadságát, s szinte mint egy független városállam adhatott menedéket a magyar kultúra fejlődésének. Az irodalom fejlődése Debrecenben szorosan kötődik a reformáció vallási harcaihoz. Az első vitrin a 16. századi Debrecen három fontos kulturális jelenségére hívja fel a figyelmet: a század közepére már színvonalas iskolává fejlődik a Kollégium, itt él és prédikál Melius Juhász Péter, 1561-től Debrecenben működik Huszár Gál nyomdája. Huszár Gál (?—1575) Kassáról menekült Debrecenbe. Ide hozta nyomdáját, amelyen kinyomtatta énekeskönyvét, Kálmáncsehi Sánta Márton graduálját és több Meliusművet. Az előbbi nyomtatványoknak egy példánya nemrégiben került elő külföldről. Korábban egyetlen példányát sem ismertük ezeknek a műveknek. Huszár Gál nem maradt sokáig Debrecenben, de a nyomdát itthagyta, megvetve ezzel a legrégebbi, folyamatosan működő magyar ipari üzem, a 420 éves debreceni Alföldi Nyomda alapjait. 8