Debrecen és a magyar irodalom (vezető a Déri Múzeum állandó irodalmi kiállításához. Debrecen)

Az utolsó három vitrin Gulyás Pált és az Ady Társaság tevékenységét mutatja be. Gulyás Pál (1899—1944) csöndes, visszafogott, tiszta hangú költője Debrecennek. Apja, Gulyás István, nagyra becsült tudós-tanár, Móricz Zsigmond tanára, jó barátja. Gulyás Pál is tanár lett. Egy debreceni tanonciskolában tanítva is maradt energiája az írásra. Verseiben az élet hétköznapi, apró örömeit ünnepli, részvevő szeretettel ír a természetről, a családról. Sokat foglalkozott a debreceniség problémájával versekben is, tudományos publikációkban és esszékben is. Debrecen, ó-kikötő című versében sorsközösséget vállal szülővárosával. Ennek a versnek a kézirata először látható kiállításban. Szerény, töprengő egyénisége, nagy műveltsége miatt tisztelték és szerették pályatársai. Legjobb barátja, Németh László az ő személyén keresztül kapcsolódott Debrecenhez. Közösen indították meg a Válasz című folyóiratot, amely a népi írók fórumává vált. Gulyás Pál az Ady Társaság munkájában is aktívan részt vett. Erre utalnak az a levelek, amelyeket Gulyás Pál írt az Ady Társaság támogatása érdekében. Gulyás Pál-relikviákat és -kéziratokat szép számmal őriz gyűjteményünk. Ezek közül néhány személyes használati tárgyat ki is állítottunk. A vitrinben látható plakett Nagy József munkája. Az Ady Társaság 1927-ben alakult meg Debrecenben a modern irodalmi és művészeti törekvések pártolása és közvetítése céljából. A társaság alapelve a tehetség és a művészi szabadság tiszteletben tartása volt. Irodalmi szakosztálya mellett működött képzőművészeti, zenei és hungarológiai szekciója is.' Az Ady Társaság mégis elsősorban irodalmi szervezetként volt igen jelentős. Működésének közművelődési és ideológiai hatása fontos szellemi tényezőnek számított. A kortárs irodalom megismertetése érdekében felolvasó üléseket, vitákat, nyilvános beszélgetéseket rendeztek. Szinte minden jelentős magyar íróval kapcsolatot teremtettek, s majdnem mindenkit sikerült is megnyerni a debreceni bemutatkozás ügyének. Az irodalmi matinék, viták, felolvasások igen jó szolgálatot tettek Debrecen szellemi életének elevenebbé tétele érdekében. A harmincas évek közepétől egyre nagyobb szerepet kapott a társaság életében a népi írók mozgalma. Németh László, Kodolányi János, Illyés Gyula és Veres Péter többször is szerepeltek az Ady Társaság nyilvános irodalmi rendezvényein. Törekvéseik felvállalása egyre inkább politikai-ideológiai elkötelezettséget jelentett az Ady Társaság számára. Juhász Géza (1894—1968) írói, irodalomszervezői és tanári működése teljesen ehhez a városhoz kötődik. Első verseskötetét sógorával, Gulyás Pállal közösen adta ki Testvér gályák címmel. Jelenléte és vezető szerepe meghatározó ideológiai tényező volt az Ady Társaságban. Szépirodalmi és tudományos munkássága mellett kiemelkedő irodalomszervező tevékenységét emeli ki a kiállítás, hiszen az ő személye volt a garanciája a felszabadulás után is a debreceni irodalmi élet újjáéledésének. Az Ady Társaság életével foglalkozva tesz említést a kiállítás Mata Jánosról (1904—1944), aki költőként és grafikusként egyaránt jelentős művésze volt a városnak. A felvidéki Sarló-mozgalom 37