Debrecen és a magyar irodalom (vezető a Déri Múzeum állandó irodalmi kiállításához. Debrecen)

EMELETI TEREM III. rész „Új időknek új dalaival" (A századfordulótól a világháborúig) Az első és második vitrin Ady Endre debreceni kapcsolatait tárja fel. Ady Endre (1877—1919) összesen kb. három évet töltött Debrecenben. Ez az időszak meghatározó jellegű volt életében, hiszen itt lett joghallgatóból újságíró és költő. Közel százötven írása jelent meg debreceni újságokban, főként a Debrecen című lapban, a Debreceni Ellenőrben és a Debreceni Reggeli Újságban, amelynek szerkesztőségi szobájában látjuk Adyt a második vitrin nagy fotóján. A századvégi ízlésáramlatok hatása alól Ady sem vonhatta ki magát. Ezek ellentmondásossága tükröződik első, Debrecenben megjelent kötetében, a Versekben. E kötetnek egy érdekes, dedikált példányát láthatjuk az első vitrin közepén. A dedikáció Varga Ilonának szól, akit Ady személyesen nem ismert, a nevét sem tudta, csupán a szerkesztőségi levelezésből fejlődött ki a kölcsönös szimpátia. Ady Kíváncsi Ilinek nevezte el rejtőzködő rajongóját. Figyelmet érdemel ebben a vitrinben Rudnay Gyula Révész Bélának dedikált Adyportréja. A második vitrinben látható néhány lényeges Ady-tanulmány, főként debreceni szerzők munkái. A kiállított használati tárgyakat Ady itt, Debrecenben használta. A harmadik vitrin emlékeztet Ambrus Zoltánra. (1861—1932), aki szintén debreceni származású. Igaz, már fiatalon Budapestre került, és műveiben sem sok nyoma maradt debreceni gyermekkorának. A tóparti gyilkosság című kisregényében jelenik meg Debrecen mint színhely. Ambrus Zoltán a századforduló idején a legnépszerűbb írók közé tartozott. Főként nagyszerű stílusérzéke és sokoldalú műveltsége teszi maradandó értékűvé novelláit és színházi kritikáit. Rudnyánszky Gyula (1858—1913) néhány évig debreceni újságíró volt. Az ő szerkesztésében indult meg újból a Csokonai Lapok kiadása. A századforduló jelentős lírikusaként számon tartott Rudnyánszky Debrecenben is adott ki verseskötetet. Ebben az időszakban jelentős szerephez jutott Debrecenben Vértesi Arnold ismert novellista, aki a Csokonai Kör elnökeként is tevékenykedett. Makkai Sándor, Szávay Gyula és Kardos A Ibert szintén sokat tettek Debrecen szellemi elevenségének fenntartásáért. A húszas évektől kezdve, de főleg a harmincas években az irodalom politikai-ideológiai polarizációja figyelhető meg. Új, fiatal, bátor hangú írónemzedék kér helyet az irodalmi életben, amelyben ekkor a vezető pozíciókat többnyire konzervatív körökhöz tartozó írók töltötték be. Ezeknek az ellentmondásos évtizedeknek nagy tanúja és rendkívüli termékenységű írója Oláh Gábor (1881—1942). A debreceni bérkocsis nagyra hivatott fia azok közé tartozott, akik budapesti egyetemi tanulmányaik után is vissza tudtak jönni a „maradandóság városába". Senyéi Oláh István festménye Oláh Gábort a Kar utcán ábrázolja. Itt, a Kar utca 29. számú házban élt ötvenegy éven keresztül Oláh Gábor. A negyedik és ötödik vitrin 29