Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

Névtár

KOMLÓSSY ARTHUR (1848-1910): a debreceni Csokonai Kör alapítója, 1900-tól első titkára, 1896-tól városi főjegyző, irodalmi tárgyú cikkei a debreceni lapokban jelentek meg. KOZMA ANDOR (1861-1933): költő, műfordító. 1893-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1899től másodtitkára, 1910-ben kormányprogrammal országgyűlési képviselő. Állandó munkatársa a Hírlapnak, a Budapesti Hírlapnak, a Nemzetnek, Az Újságnak. Lesikerültebb fordítása Goethe Faustja. KOZOCSA SÁNDOR (1904-1991): bibliográfus, irodalomtörténész. 1926-tól az OSZK munkatársa, 1941-1948 között az Irodalomtörténet szerkesztője. KÖLCSEY SÁNDOR (?-?): jogász, politikus. Kölcsey Ferenc dédunokája. 1935-1944 között Debrecen polgármestere. KÖNYVES TÓTH KÁLMÁN (1837-1924): ref. lelkész. 1884-től a Tiszántúli Egyházkerület bírája, hosszú ideig a Vasárnapi Újság munkatársa. KULCSÁR ENDRE (1858-1922): tanár, író. 1891 és 1917 között a Debreceni Református Kollégium magyar- és latintanára. KUPA ÁRPÁD (1859-1916): író, költő. Az elemi elvégzése után 1870-1874-ig asztalosinas Debrecenben, csatlakozott a munkásmozgalomhoz, a Népszava egyik ismert munkatársa lett, végül Rákosi Jenő köréhez kapcsolódott. KUTHY SÁNDOR lásd Térey Sándor. LAMPÉRTH GÉZA (1873-1934): költő, író. 1898 és 1922 között az Országos Levéltár, majd egy évig a nemzetgyűlési könyvtár munkatársa. 1905-től tagja a Petőfi Társaságnak, 1926-tól főtitkára. LÁNYI VIKTOR (1889-1962): zeneszerző, író, műfordító. A Pesti Hírlap zenekritikusa. 1921-től Nagy Endre kabaréjának zenei vezetője, 1926-tól a Városi Színház opera-főrendezője. LENGYEL MENYHÉRT (1880-1974): drámaíró. 1909-ben a Tájfun c. darabja világhírűvé tette. 1929-1931 között a Belvárosi Színház igazgatója. LÉGRÁDY KÁROLY (1834-1903): lapkiadó, szerkesztő, politikus. 1878-ban alapította a Pesti Hírlapot, s főszerkesztője volt 1896-ig. 1895-1901 között a szabadelvű párt országgyűlési képviselője. LDMDENBERGER JÁNOS (1869-1940): kat. prépost-plébános Debrecenben 1918-tól, a Svetits Intézet igazgatója, a római katolikus polgári fiúiskola alapítója. 1926-tól apostoli kormányzó. LISZT NÁNDOR (1899-?): jogász, 1920-1922 között a jobboldali, debreceni Fehér Újság szerkesztője, a Debreceni Ujság-Hajdúföld belső munkatársa. Később a Nemzeti Színház titkára. MADAI GYULA (1881-1937): tanár, költő. A Bokréta tagja, 1923-tól haláláig a hajdúnánási kerület képviselője, a Petőfi Társaság tagja, az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület elnöke, tankerületi igazgató, a Debreceni Gyorsírás és a Protestáns Szemle szerkesztője. )