Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

Névtár

Névtár ADY LAJOS (1881-1940): irodalomtörténész, pedagógiai író. 1919 februárjától a debreceni tankerület főigazgatója, 1920-tól a Csokonai Kör választmányi tagja. 1935-től budapesti tanügyi főtanácsos. 1928-tól a debreceni Ady Társaság elnöke. AMBRUS ZOLTÁN (1861-1832): író, kritikus. A Klasszikus Regénytár szerkesztője (Voinovich Gézával) (1900), 1916-ban a Nemzeti Színház dramaturgja, majd 1917-22 között igazgatója. A Kisfaludy és a Petőfi Társaság tagja. APÁTHY ISTVÁN (1863-1922): a kolozsvári egyetem élettantanára, 1906-ig a Társadalomtudományi Társaság, majd a Magyar Társadalomtudományi Egyesület elnöke. 1918ban a kolozsvári Nemzeti Tanács elnöke, a román megszállás után bebörtönzik. BAJA MIHÁLY (1897-1957): ref. lelkész, költő, a Bokréta tagja. Lelkész 1914-ig Amerikában, majd Túrkevén, 1921-től Debrecenben. 1931-től a Petőfi Társaság tagja. BAKSAY SÁNDOR (1832-1915): ref. püspök (1904), író, költő. A Kisfaludy Társaság (1872) és a főrendiház (1908) tagja. BALÁZS BÉLA (1884-1949): író, költő, esztéta. 1904-től a részt vett a Thália Társaság munkájában. BALOGH JENŐ (1864-1953): jogász, egyetemi tanár (1900-1910), igazságügy-miniszter (1913-1917), az MTA titkára (1920-1935). BALTAZÁR DEZSŐ (1871-1936): 1911-től a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, az Országos Lelkészegyesület elnöke. BANGHA BÉLA (1880-1940): jezsuita hitszónok, politikus, 1913 és 1923 között az általa alapított Magyar Kultúra szerkesztője. BENYOVSZKY PÁL (1899-1986): újságíró, 1919 és 1944 között debreceni újságok munkatársa. BEÖTHY ZSOLT (1848-1922): irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár. 1882-től a bp.-i egyetem esztétikatanára, az MTA tagja, 1899-től a Kisfaludy Társaság elnöke, 1909-től a Csokonai Kör tiszteletbeli tagja. BERZEVICZY ALBERT (1853-1936): kultúrpolitikus, esztéta, történetíró. 1903-1905 között kultuszminiszter, 1905-től 1936-ig az MTA elnöke, 1923-tól a Kisfaludy Társaság elnöke.