Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

IV. kötet

Kollégiumban előadást tartott a katolicizmusról, a Reform Társaság

254 ülésén, Baltazár ott ült az első sorban, szemben az előadóval. Szabó László, ez a szellemes, őszinte, s amellett finoman huncutkodó ember, Baltazárra szegezve szemét, mintha neki adresszálná a mondandókat, ezt ejtette ki a száján: „Aki a pápába belemar: belehal." Baltazár felmordult rá, mint a nyugtában megháborított oroszlán: „Nem a pápával van nekünk bajunk, hanem a jezsuitákkal." Szabó László elmosolyodott, s a jezsuitákról mondott valami jót. - Baltazár ősei francia bevándorlók voltak. De nem volt nála cívisszeretőbb magyar úr az országban. A debreceni gazdákat maga köré gyűjtötte, s maga is cívis volt köztük. Sajátságos: az utolsó napokig nem hitte, hogy meg kell halnia. Egyszer kiáltott fel a klinikán elkeseredetten: „Ne engedjenek elpusztulni, hiszen még annyi mindent kellene elvégeznem!" - Akárki jön utána püspöknek: borzasztó esés következik a tiszántúli kálvinista egyházkerület életében. Szeptember elején, vasárnap délután, állok a Nagyerdő bejáratánál, nézem a Stadionból özönlő tömeget. Futballmeccs volt, onnan jönnek, gyalogos és biciklis civil-ezredek. Elbámészkodásomban észre sem veszem, hogy valaki elébem áll; csak a szavára rezzenek össze: - Mondja író úr, melyik könyvét ajánlja, hogy olvassam? Ránézek. Egy alacsony, szemüveges fiatal lány, olyan diákkisasszony-forma. - De hát... tulaj donképen, kihez van szerencsém? Mosolyog: - Gulyás István tanárnak vagyok a legkisebbik lánya. (Mondja a keresztnevét is, elfelejtettem.)

255 Gulyás István tanárom volt a Ref. Kollégiumban, magyarból ő érettségiztetett 1900-ban. Ez hát az ő legkisebbik lánya. Örömmel rázom meg a kezét. Eddig nem ismertem a család legkisebb hajtását. A többieket igen. Bátyja Gulyás Pali költő, nénje: Juhász Gézáné, költő-feleség. Az ifjú hölgy beszél, beszél. Leszólja a bátyját: senki nem bírja, még a felesége sem. Ez az a 47 kilós lírikus, akiről Németh László is ír valahol. Leszólja sógorát, Juhász Gézát: nem ép eszű ember... (ah!)... azután kijavítja: nem olyan ember, akiről azt lehetne mondani: jó, egészséges esze van. Elmondja, anélkül hogy kérdezném: egy fiúhoz megy most éppen, bizonyos lángészjelölthöz, Vajda Endre bölcsészethallgatóhoz;

256 ez az egyetlen ember a földön, akivel szóba áll. 254 1912-ben alakult, függetlenségi és reformeszméket célul tűző politikai társaság. Az I, vh. idején felfüggesztette tevékenységét, s csak 1932-ben hívták újra össze a társaság közgyűlését. 1933-ban Juhász Nagy Sándor is bekerült az elnökségbe, 1936-38 között pedig a társaság elnöke volt. 255 Gulyás Jolán, később dr. Lükő Gáborné. Bábu. 256 Vajda Endre (1914-1987): író, műfordító, költő.