Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)
IV. kötet
Szegény Pintér, most mintha büntetni akarna ezzel a kijelentéssel: Sohasem lehetsz kisfaludysta. - Petőfi sem volt. Ady sem. Nekem 8. (...) 201 Az Istenét ennek a Németországnak! Ez azután nem tréfál. Minden zsidót leránt az állam bakjáról. Minthogy Jézus is izraelita: őt sem kíméli. Egy Rosenberg nevű úr (milyen sémita név!) könyvet írt a XX. század mitológiájáról, 202 ugyanazt mondja benne, amit Nietzsche már a XIX.-ben megmondott: hogy Jézus egy dekadens zsidó, tehetetlen nyavalygás, bamba passzivitás az életelve. Hitler vezér úr tehát le fogja Jézus Krisztust is szállítani az állam homlokzatáról és germán nemzeti Istent állít helyébe. Állítólag az öreg hősi Wotant. 203 Nem is olyan bolond ez, mint amilyennek látszik. Hiszen a vallásokat az emberek csinálták, mindig a kornak és kívánalmaknak megfelelően. Hogy a római pápa „nagy átokkal" sújtotta a Rosenberg könyvét, az már se nem szoroz, se nem oszt. Hitlernek itt igaza van: Minden nemzetnek olyan Isten felel meg, amilyen a nemzet maga. Nekünk is jobb és szebb volna a lovas, íjas Hadúr, mint a körülmetélt Názáreti, mert a pogány ivadékai még mindig itt zsonganak - zsibonganak a Tisza-Duna közén. Kerülöm az embereket, Mert az embert szeretem, S félek, hogy az emberekkel Az embert is megvetem. Úgy-e, milyen jó kis vers? Czárán Gyula írta, aki a Révi cseppkőbarlangot fölfedezte a Királyhágó völgyében, valamikor réges-régen, mikor még az is magyar föld volt. 204 (...) (...) az Oláh Gábort-Mentő-Társaság legújabb vívmánya annyi, hogy kiegyezési alapot teremtett köztem és D. I. közt: 1000 pengőt fizetnék rögtön a bestiának, 200-at zsivány ügyvédjének, azonkívül 3 évig havonta 40-40 pengő apanázst. Ez 201 1937, május 26-i Pintérnek írt levelében is kitér társasági tagságára: „Szóval: nem lehetek soha tagja a Kisfaludy Társaságnak, mert verset mertem írni egy kerítőnő ellen! Annyi baj legyen!" (OSZK) 202 Alfred Rosenberg: Der Mythus des 0. Jahrhunderts. (1930) 203 A régi déli germánok főistene. 204 Czárán Gyula (1847-1906): földbirtokos, turisztikai szakember, a Bihar-hegység több barlangjának és a Meleg-Szamos forrásvidéke természeti neveztességeinek felfedezője és feltárója.
