Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

III. kötet

Mert az irodalom nem az írók munkásságából áll (P. J. szerint), hanem az irodalomtörténet-író megállapításaiból. És csak az a comme il faut

308 író, aki az irodalomtörténet-író rettentő kegyeit keresi. Bocsásson meg P. ]., én mindig másokra való tekintet nélkül írok. Ezért kell bűnhődnöm. - Hogy Oláh Gábor dekadens és erotikus író, az nem a P. J. megállapítása. Ezt csak úgy mondta neki valaki, s ő készpénznek vette, mert a Két testvért véletlenül elolvasta. P. J.-t védenem kell az utókor balítétele ellen; mert bennem csak a kortársat látta (azt is ferdén), az élő írót, akinek itt is, ott is olvasta egy-egy könyvét, de az egész munkásságáról, céljáról, vagy mondjuk: világnézetéről nem lehetett fogalma, mert először meg kell halnunk, hogy egészben lássák lelkünket az emberek és az irodalomtörténet-írók. - Pintér Jenőt nem kell bántani, mert ő tudja: mit nem cselekszik... 1926. április 5-én, húsvét másodnapján szerepeltem legelőször a rádióban. Járossy Jenő pesti dalköltő, zeneszerző megzenésítette Szörnyű lovas c. versemet és beledalolta Kozák Gábor cigány zenekísérete mellett a nagy világközi hanghordóba. Bánom, hogy nem hallgattam itt Debrecenben. De hát beteges vagyok, nem sok kedvem van mulatozni. Itthon a szobámban Hugo Victor Nyomorultak regényét olvasgatom. Debrecen, híven magához, megint elkésett: 1926-ban ünnepelte Jókai születésének százéves évfordulóját.

309 Mindegy; jobb későn, mint soha. Az öreg Rákosi Jenőt hívták le ünnepi szónoknak, s engemet kértek föl ünnepi versmondónak. Rákosi az ünnepély napját megelőző este érkezett. Én éppen moziban voltam (Kellermann „Schellenberg testvérek" c. regényét néztem meg). Kilenc órakor bemegyek a Bikába, leülök az asztalomhoz vacsorálni. Egyszer csak azt súgja a főpincér: - Csobán úr vezeti a tanár úr asztalához az öreg Rákosit. Felnézek, hát csakugyan jön felém a terem másik sarkából - ő, Rákosi Jenő, egy úr karján. Elébe sietek, köszöntöm. - Még az asztalomhoz sem jön. Hja, poéta gőg! - mondja mosolyogva. Biztosítom, hogy nincs bennem egy mákszemnyi gőg - s átülök asztalához. Vizsgálni kezd félszemmel: - Oláh Gábor nem költő. Nincs hosszú haja, szemüveget hord és elhízott... Az én fiatalkoromban járt Pest utcáin az igazi költő, már messziről rá lehetett ismerni. Sugár, karcsú alakja volt, vállára hulló szőke Krisztus-haja, ábrándos szeme... s mindig úgy járt, mintha a felhőket sodorná homlokával. Benedek Aladár.

310 308 Illedelmesen, helyesen viselkedő. 309 Jókai 1925-ben született. 310 Benedek Aladár (1843-1915): költő, író, szerkesztő.