Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

III. kötet

s a művészet = csinált virág, amelyik se nem nyílik, se nem hervad, se nem illatozik, csak: van; papírból. A papír pedig rongyból. (...) Egyházam, mely 1911 táján oly gyalázatos lelketlenséggel és minden rekom­penzáció nélkül fosztott meg állásomtól, talán lelkiismereti furdalás miatt presbi­ternek akart beválasztani. Hallottunk már ilyet! Mintha Csokonainak kínálták vol­na fel kicsapatása után a papi palástot. Természetesen nem fogadtam el. 266 A táltosfiú c. roppant regényemet Gyökössy Bandi felvitte Pestre, az Athenae­umhoz. Azt hiszem, a millennium óta nem láttak ott ilyen masztodoni alkotást. Bandi azt írja, hogy a kéziratot átvevő Heltai Jenő megdöbbent és percekig szólni sem tudott. „Elhűlnétek, látva rettenetes pajzsát és kit a csizmáján viselt, sarkan­tyúját". A fene egye meg, mégiscsak a Toldi Miklós fajából vagyok én; nem tenisz­labdákra születtem. - Hátha még el is olvassa Heltai azt a roppant három kötetet! Még akkor esik csak csodálkozásba. Félek, félek, elolvasatlanul küldik vissza... 267 Dosztojevszkij is ilyenformán ijesztett rá barátaira és kiadójára, mikor a Karamazov testvérek még roppantabb három kötetét letette az asztalra. O még meg is mérte fontszámra, talán 25 fontot nyomott az egész. Az enyém megvan két és fél kiló... Távregény. (...) A múltkor, szeptember végén, repülőnapja volt Debrecennek, a Nyulas-pusz­tán. Mint szegény ember, kimentem az ingyenes közönség sorába, s elhelyezked­tem a böszörményi vasút mentén. A síneken, kilométerekre, úgy ültek a fiatal legények, lányok, asszonyok, gyermekek, mint a fecskék a sürgönydróton. Hatal­mas monoplán 268 zúgott el fölöttünk a város felé; többször fordult, mindig öt-öt utast vive magával. (...) A repülés ma már kéjutazás. Hanem amit Korányi Leo pilóta produkált, nyaktörő, vakmerő mutatvány volt. Négyszáz méter magasban kiugrott a rohanó repülőgépből és ejtőernyővel leereszkedett. Kutya baja se tör­tént. Pedig megfagyott bennünk, nézőkben a vér, mikor levetette magát a nagy semmibe és szabad eséssel vagy kétszáz métert zuhant lefelé. Vagy kevesebbet? ­266 A presbiteri jegyzőkönyvekben és a hozzácsatolt iratokban semmi erre utaló adat nincs. 267 Oláh azt is felvetette, hogy nem venné-e meg az Athenaeum a megjelent és később születő művei kiadási jogát. (O. G. Heltai Jenőhöz, 1924. júl. 30. - PIM) - A Táltosfiú végül Debrecenben jelent meg. 268 Egyfedelű repülőgép.

Next

/
Thumbnails
Contents