Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)
III. kötet
men, 238 amelyben, sok jó ember közt, engemet is kipellengérez, mint istentelen erotikus írót. „Oláh Gábor: Két testvér. A mű gerince egy szodomita házaspártól való két testvér egymással való fajtalankodásának érzékingerlő története. Egyike az újabb, legdurvábban erotikus regényeknek. Ua. Balgatag szerelem. Négy komoly tartalmú elbeszélés, de tele romlott testű és lelkű szanatóriumi alakokkal, s négy (3) víg elbeszélés, hasonlóképpen durva erotikával." - Ez a prózaíró. Most jön a költő: „Ady és Babits után mint nyelvművész legtehetségesebb a nyugatos irányú erotikus lírikus költők közül Oláh Gábor, aki egyébként legújabban már más húrokat penget. »Istenek alkonya« c. verseskötete (1909) tele van undok szemérmetlenseggel. »Viola elbukott« c. verseskönyvében (1911) a kötet első verses hosszabb elbeszélése helyenként fölötte ízléstelen, durva erotikája miatt. E kötet kisebb lírai verseiben is sok az erotikum." Elég jó társaságba kerültem, mert velem együtt kerülnek indexre: Balzac, Byron, Csokonai, Shakespeare, Zola stb. Oh, te jámbor képpel ravasz benediktinus! Nem szégyelled, papi ember létedre, ilyen alantas témával foglalkozni! Hát nem hozzád illőbb lett volna az Isteneszmét kutatni és mutatni ki Ady, Oláh stb. költészetében, az új magyar és új világlírában? Vajon nem valami rejtett perverz ösztön bújatta veled át azt a tömérdek gonosz, erotikus művet, hogy asszonytalan, félhermafrodita vagy pláne eunuch voltod legalább képzeletben megfürödjék a testiség sarában, mocskában, ha már a testi szerelmet te oly kiállhatatlan piszkosságnak érzed? - Nem afféle szellemi onánia ez tőled, óh, istenes vénember? Hiszen oly mérgesen durrognak kárhoztató jelzőid: „mocskos, ocsmány, alávaló, szennyes, aljas, piszkos, szemérmetlen, arcátlan, undok, förtelmes, malackodó..." Oh Isten legkisebbik malaca! ha nem turkálnád oly gyanús előszeretettel és szorgalommal ezt a „pocsolyát", hát nem szólanék semmit. De így! Akinek Dehmel „piszkos erotikus", Balzac „baromi kéjdüh legtrágárabb rajzolója" - az elárulta magát, azért tisztálkodik oly kétségbeesetten, mert bizonyosan piszkos. Erotika. Hm. Ugyan, kedves benediktinus, uraságod minek köszönheti becses létét? A legdurvább erotikának, a legbaromibb kéjdühnek, amely két embert egymás karjába hajt, hogy harmadikat nemzzenek. Uraságod nem gondolt erre írása közben? Uraságod talán röstelli a világra jöttét? Higgye el, még a Názáreti is ilyen módon készült az emberi testek kohójában, s nem lombikban állította elő az Atyaisten. Szegény katolikus egyház! E könyvektől félted világhatalmadat? Nagyon gyengén állhat akkor belső ügyed. Lassanként kezd kibontakozni az én szeptemberi operációm tragikomédiája. Ti. ebben a piszok és ostoba városban az az őrült gyanú mászkált már a nyílt 238 Zoltvány Irén: Erotika és irodalom. Bp., 1924. 163., 181.
