Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

III. kötet

egész embert, egy tökéletes jellemet, egy szabadon kifejlődő szenvedélyt nekem és országot adok érte! Nemcsak szerencsétlen országunk a csonka; csonka itt az igen, a nem, az akarás, a tett, a szándék, a lélek, a szó, a gondolat. Minden: Mi vagyunk Európának a be nem fejezett mondata; soha el nem készült csizmája a világnak. Ember: fej nélkül, dal: dallam nélkül, templom: torony nélkül, búzaszár: kalász nélkül, bugyelláris: pénz nélkül... Tragikomédia! Én elhatároztam, már tizenöt évvel ezelőtt, érzésből, ösztönből, nem kigondolásból - hogy a színpad levegőjét megsűrítem, felhőket gomolyítok az égre, villámokat szikráztatok ki a felhőből, megdörgetem az eget. Tűzárba akarom borítani a színpadot, amelyben elég minden hatalmas Rossz és megtisztulva kerül ki minden örök Jó. Olyan szenvedélyeket indítok útnak a nézők előtt, amelyek két óra alatt óriássá nőnek és megdöbbentik a gondolkozó lelket. Egész embereket, töretlen jellemeket, egész körfutást tevő szenvedélyeket akarok. A Férfitemető: kezdet, ajtónyitás; rajta keresztül egymásba nyíló mély termekbe lehet látni. Attól féltek, színészek, hogy túlságosan lobog benne az erotikum? Ne féljetek! Szent tűz az még az utcán is, mert élet születik belőle. Erotikum nélkül nincs teremtés, nincs ember, nincs művészet. Nem akarom a Bibliát idézni, csak a mi szegény Csokonaink nagy gondolatát juttatom az aggodalmaskodók eszébe: a Szerelem ott ül fenn a világegyetem középpontján és forgatja maga körül a Mindenséget.

130 Bizony! Eros az Isten. A Szeretet, a Szerelem: az örökkévalóság fundamentuma. Ennek a tüze lobog az én drámámban, szokatlanul, buján, de tragikusan, tehát szépen. Minden, ami teljes és nagy: buja. Tekintsetek föl a tiszta januári égre: milyen buján szikráznak mélyén a csillagok! Menjetek ki nyáron a mezőre: milyen buján nő a fú és milyen túl erotikusán bomlik virágzásba a rózsák buja háreme! Nézzétek meg a szép nők haját: milyen pompázóan buja sörény! Vörösmarty rakétázó nyelve: buja, és nem volna szép?! A bujaság: gazdagságot jelent! A gazdagság erkölcstelen? Vagy csak a művészetben volna az? Nem, uraim! Ez a teremtő erő korláttalansága.

131 Még eddig Patkány bűvölök c. versem jövedelmezett aránylag a legtöbbet: 800 koronát. Mindenik szaváért körülbelül két koronát kaptam.

132 - De mi ez a Szabó Dezső évi 300000 korona jövedelméhez? Bibircsók a Himalájához. (...) 130 Csokonai Vitéz Mihály: A szeretet. 131 A naplóban itt leírt szándékáról és törekvéséről valamelyik debreceni újságban cikket is megjelentethetett vagy valaki írhatott róla, hisz a Debreczeni Független Újság kritikusa majd erre utalva kezdi színibírálatát. Lásd 143. sz. jegyzetet. 132 A vers a Kosztolányi szerkesztette Az első magyar irredenta könyv - Vérző Magyarország című kötetben jelent meg. Az ezért kapott honoráriumról lehet szó. E költeménye lett az Athenaeumnál 1925-ben megjelent kötete címadó verse.