Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

II. kötet

költészetem, az írói munkásságom egyáltalában nem jelentős a magyarok hazájában. Politikus barátaimat gyönyörű ívben ragadja tetőre a forradalmi szél. Juhász Nagy Sándor kultúrminiszteri államtitkár, Jánosi Zoltán belügyminiszteri államtitkár. Megérdemlik. Tiszta lelkű ember mind a kettő. Különösen a Jánosi emelkedésének örülök. (...) A tavaszon (1918 virágvasárnapján) itt, Debrecenben szerepelt a Bokréta, a Csokonai Kör keretében. Csak Gulyás Jóska nem jött el Csabáról, mert régi szerelme, Miklóssy Margit, még mindig itt él. Ellenben eljött Lengyel Dezső, a Bokréta zeneszerzője, aki ötünk öt versét tette át a hangok nyelvére. Egy kedves kis debreceni színésznő, az operaénekes Babits Vilma énekelte el, nagy hatással. Baja, Gyökössy, Gulyás versekkel szerepelt, Madai meg én prózával. (Madai felolvasása megbotránkoztatta a modernebb embereket: a szocialistákat gúnyolta egy cikkben, amelyiknek alapjában teljesen igaza volt.) Ezen a matinén szerepelt Fábry Irma zongoraművésznő, az énekek kísérője, a debr.-i Zeneiskola tanárnője, akivel azután lassanként összemelegedtem, annyira, hogy a mamák el is jegyeztek bennünket egymásnak.

120 Ez a lány már 30-on túl volt talán; de olyan szép kék szeme volt, hogy tíz évvel fiatalabbnak látszott. (...) Igen őszinte, természetes lány; kitűnően beszél németül, pompásan zongorázik, jószívű, s nem műveletlen, bár sokat tanult tőlem is. Nagyon szabad modorával zavarba hozott, azt hiszem, nemcsak engemet, másokat is. Én nem hittem, talán ma sem hiszem, hogy puella intacta,

121 de ő erősködik, hogy az. Jó. Én meg nem vizsgálom. De lehetetlen, hogy ilyen szép nőnek legalább két-három barátja ne lett volna már eddig is. Bohém gyerek, azért tetszik nekem. S hiába, pompás, teli termetével fölzavarta érzékiségemet, s bizony, a flörtnek a legvégső pontjáig elmentünk, anélkül hogy valamelyikünk nagyon tiltakozott volna ellene. Sok szép órát köszönhetek neki. Sok szép verset is írtam róla.

122 Beethoven Kreutzer-szonátáját tőle hallottam legelőször. A szláv zeneszerzőket nagyon szereti, s nagyon szépen interpretálja. Szerény leány. De nem szereti a magyarokat; germanofil. Ujabban Angliába készül; mert tanulja is az angol nyelvet. Sokat 120 „1918. március 24-én, virágvasárnap délelőttjén megnyitót mond Kardos Albert, s ebben főleg a Bokréta tagjait jellemzi. Utána a Bokréta öt tagjának egy-egy versét szavalja Thuróczy Gyula a Csokonai Színház művésze. Majd a háborús irodalomról értekezik Oláh Gábor. Verseiből olvas fel Baja Mihály. Baja Nagy-Kunságban sírnak, Gyökössy Endre Galamb szállt az ablakodra és Madai Gyula Nem ismerlek még c. dalait a jelenlévő Lengyel Dezső megzenésítésében énekli Babits Vilma színésznő, zongorán kíséri Fábry Irma. Rövid szünet után Gulyás József Immaculata c. szerelmi verseit bemutatja Oláh Gábor. A népvezér c. tömeglélektani riportját tolmácsolja Madai Gyula. Verseiből elmond néhányat Gyökössy Endre. És Gulyás József Ha meghalok..., valamint Oláh Gábor Ária a tűzimádó zenedrámából c. dalait szintén Lengyel Dezső megzenésítésében s Fábry Irma zongorakísérete mellett énekli Babits Vilma." (Asztalos 188-189.) 121 Szűz. 122 Lásd III. kötet 53. sz. jegyzet.