Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Buza János: A magyar denár kivitele Észak-Itáliába a XVI. század közepén

Heraclides vajda rövid ideig tartó tündöklése és bukása ld.: Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás történetéhez. Budapest, 1995. 75-89. 7 -Becher, Siegfried: Das österreichische Münzwesen vom Jahre 1524 bis 1838. Wien, 1838. Bd. II. 57. et passim. -Quellen zur Geschichte der Stadt Wien. Hrsg. von Starzer, Albert: Abt. 1. Wien, 1906. Bd. 5. 112. et passim. 8 -Newald, Johann: Das österreichische Münzwesen unter Ferdinand I. Wien, 1883. 82-85. -Probszt, Günther: Innerösterreichische Münzpolitik von 1564 bis 1619. Numismatische Zeitschrift 1924. 69-72. 9 -Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1657. Corpus Nummorum Hungáriáé - Magyar Egyetemes Éremtár III. kötet I. rész. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.29-30. (Továbbiakban: Huszár: CNH. III/L). 10 -"A gyakorlati élet tehát túltette magát a hivatalos állásponton..." Huszár: CNH. III/I. 30. 11 -Schalk, Karl: Zur Kenntnis des Prozentual-Verhältnisses der verschiedenen Münzsorten im Jahre 1564. Monatsblatt der Numismatischen Gesellschaft in Wien 1897. 10.-11. -Vitathatatlan, hogy az alsó-ausztriai pénzforgalomban vereteink közül a dénár állt az első helyen, de a garas sem volt ismeretlen, sőt ebben az időben néhány hasonló verettél együtt bizonyíthatóan felkerült a tiltott pénzek listájára: "... die Behaimischen Groschen zu zehen Pfenning deßgleichen die Sächsischen, oder Schwerdgro sehen, zu ainlif Pliening, auch die Hungerischen Gröschl, zu zwo Iff Phenning,..." Wien, 1562. Oct. 7. Österreichisches Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Patente Rote Nummer 2. n. S. 101. (A magyar garas kiemelése tőlem, B.J.). Vö. Becher: i.m.: II. 53-55. 12 -Huszár: CNH. III/I. 30. 13 -Huszár: uo., illetve "Hungarische Dreier, auch Schaftreiber und Soldin, genannt, werden in den N.Ö. Erblanden und in der Grafschaft Görz außer Cours gesetzt...Wien, den 15. October 1563. "Becher: i.m. 55.; 1564. július 17-i keltezéssel ismert olyan pátens, amely Görzből és Stájerországból igyekezett ismételten kitiltani a "Hungarischen Pfenning"-nek. nevezett magyar dénárokat. (Eredetije a Kunsthistorisches Museum Sammlung von Medaillen, Münzen und Geldzeichen, Wien gyűjteményében található, amelyre Hof rat Dr. Helmut Jungwirth hívta fel figyelmemet; ez alkalommal is köszönet érte!), Károly főherceg pedig 1571. nov. 12-én Grazban kelt rendeletében igyekezett kitiltani az "Ungarische Soldin"-mk nevezett dénárt olasz váltópénzekkel együtt. StA., FHKA. Patente, RN. 3. n. S. 70.