Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Egri János: A bosarvei fellelésű PHANVS:RE.X-RESLAVVACIV feliratú pénzről

lentmond a + kereszt tárgyiasultságának. Egyébként tény szerint minden valóságos alapot nélkülöz a bosarvei pénzre nézve, a legendái + keresztről beszélni, merthogy az egyértelműen X betű. A súlyos tévedést az 1. ábra első rajzán egyértelműen bizonyítja is. e./ Zavarkeltő az az önellentmondás, mely az 1. ábra képe alatti 1. pontban leírtak és a 2. ábra rajza között feszül. "Betűnként folyamatos vonalvezetésűek, azaz egy-egy betű szárai, ívei összeérnek" - s ugyanakkor rajzban nem ennek megfelelően ábrázolja pl.: P és R betűknél. megtalált Szent István denar betűinek rajzai hasonlítjuk össze, először is dr. Gedai István véleményét kell lerögzítenünk, amely szerint a rnjz szubjektív. Amil eredetileg a kisplasztika formanyelvén oldottak meg. azt nehéz grafikailag reprodukálni. A tendenciát viszont, amely az ötvösök kezét irányította, eredményesen rekonstruálhatjuk fekete-fehér rajz -segítségével. Ezt az összehasonlítást legcélszerűbb a mindkét darabon jelentkező, azonos felirattöredék azonos betűivel, a PHANVS REX belükön elvégezni. Elsőként a két pénzdarab éremképenek konstrukcióbeli eltérését vizsgáljuk meg. Az eltérések általában aV.ok. amelyek a kor cseh és magyar pénzeinek jellemzői. Az eltérések közül emeljük ki : 1. A cseh pénz középponti keresztje talpas, és végződései a belső körön belül végződnek. A magyar veret középponti keresztjének nincsenek talpai es áttörik a belső gyöngykoi l 2 A cse-h darab legendában elhelyezett + -je (a HEX szó X betűje) a korira Ibiin balra tolódik, míg a magyar veret -f-je a magyar péntek szigorú szokása szerint középen, az X és S betűk közölt van. (1. ábra) A cseh darab betűi a szokás szerint 1. Betűnként folyamatos vonalvezetésűek, azaz egy-egy betű szárai, ivei összeérnek. 2. A betűk vagy talpasak, vagy pedig a betüszárak végződései kiszélesednek. Ez a két tényező az, ami leginkább sorolja ezeket a betűket a cseh iskola stílusába. A CNH.-I. 1. dénár betűinek a fenti darabtól való lényegbeli eltérései: 1. A betűtípus más eredetű. Ezt elsősorban a P és az A betűk formája mutatja. 2. A ponctűk egymásmellé ütése során a vésnök nem törekedett folyamatosságra, a ponctük végződései nem mindig találkoznak egymással: P, S. R. 3. A vésnök arra sem törekedett, hogy a betűk szárait talpakkal, vagy kiszélesítéssel zárja le. Meg kell jegyeznünk, hogy az ábránkon lerajzolt betűelemek nem minden Szent István dénáron ilyen ívelt ponctűkkel készültek. A betűk megformálása azonban mindenegyes CNH. I. 1. tipusú dénáron teljesen azonosak. Ezért mondható, hogy ezek a hosz-