Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)
Egri János: A bosarvei fellelésű PHANVS:RE.X-RESLAVVACIV feliratú pénzről
belső harmóniát, összefüggésrendszert mutató geometriai világ! A szerkesztési jelölések szerinti QM távolság az éremkép elemei között meghatározó. CNH.1.1. hátlapi éremkép - a bosarvei előlapi éremkép- és a CNH.I.37. előlapi éremkép: geometrikus szerkesztési rajzuk alapján rokonságban vannak. A CNH.I.l. hátlapi kép Nagy figyelemmel, gondossággal kell megvizsgálni az éremképi elemeket ahhoz, hogy a szerkesztési alappontokat megtaláljuk. Mindenesetre abból a tapasztalati törvényszerűségből kell kiindulni, melyet az eddigiek során úgy ismertünk meg, hogy a szerkesztési alappontok 1., az éremkép legendamezőjében a négyes osztatú körcikkekben (keresztszár által történő negyedelés; más éremképi elemek általi negyedelés) a jelölési helyektől, vonalaktól azonos irányban elmozdulva és azonos távolságra helyezkednek el jobbra, vagy balra, 2., a középpontból mérve azonos köríven vannak; 3., a poncolt formák által ráutaló, rávezető módon kijelöltek (azaz eredetileg a pontok (beszúrások) által irányítottan történtek a különféle idomú poncbeütések így aztán számunkra a beütések irányító találkozási pontja jelzi a kijelölést pl.: Álló tartás mellett szemlélve látható a kis kereszt mellett,heraldice jobbra az egymást keresztező vékony dúcbeütés: itt a keresztezési pont az egyik szerkesztési alappontot fedi; míg heraldice balra, a virtuális vízszintes tengelytől mérve az előbbi leíráshoz hasonló helyeződésben a G betű félholdjának feji sarlóhegye és a kis vízszintes dúcbeütés csúcsának találkozási pontja a másik szerkesztési alappont; a középponttól mindkettő azonos távolságra van! A kapcsoló szerkesztés alappontjai megtalálhatók az S betűt alkotó két félhold sarlóhegyei találkozási pontjában, továbbá az R betű félholdja alsó sarlóhegye és a ferde szárat adó dúc felső sarkának találkozásánál - és valóban, mindkettő azonos köríven helyezkedik el. A szerkesztés I. (CNH.I.l. hátlap) 1. Felveszem X és G pontokat, megszerkesztem XGI -et, az oldalfelező merőlegeseket, a, b, c-t, melyek az oldalakat A, B, C pontokban; egymást Q pontban metszik. (A szerkesztési I pontot a verőtőlapon valóban bejelölték