Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Lakatos Sarolta: Nagy Péter cár uralkodása előtti orosz insigniák, kitüntető jelvények, mint középkori falerák

insigniák létezéséről, adományozásáról. Aranynak, aranypénznek, pénznek nevezték azokat.

11 Adományozásuk mind gyakoribb, általánosabb és megszokottabb lett, a 16-17. században már tömegjellegűvé vált egy-egy csata, hadjárat után. Egyértelműen kitüntető insigniák voltak, s nem pénzadományok! Ismert ugyanis, hogy a 17. század végéig sem a fejedelemségekben, nagyfejedelemségekben, majd Oroszországban sem volt aranypénz forgalomban. Pénzük ezüstből készült, ezüstrudakból, kötegekből nyújtották, laposra verték, s ezért hosszúkás pikkelyekre hasonlítottak. Igaz, a múzeumokban ritkán találkozni lehet ilyen "pikkelyekkel" aranyból is, amelyek a 16-17. század legkülönbözőbb éveivel datáltak.

12 Csak három évig, 16071610 között veretett Vaszilij Sujszkíj cár (1606-1610) a kincstári aranytartalékból pénzt Moszkvában.

13 Ezt sem valamiféle hirtelen jólét miatt tette, hanem a 16. század végén, a 17. század elején Európán végigsöpört pénzromlás, inflációs hullám miatt aranyakkal kellett fizetnie az idegen zsoldosoknak. Az aranypénz Oroszországban pénzérme alakú, formájú hadi kitüntető érem volt, a kétfejű sast, illetve Moszkva címerét, a lándzsás cárlovast viselte,

14

majd a cár portréját is. Az aranypénzek készítéséhez Európából hozattak pénzérmeket, leggyakrabban dukátot, "ugor" és "portugál" öt-és tízdukátosokat.

15 Az aranypénzek tehát speciális kitüntetések voltak, erre a célra készültek, és nem voltak a pénzforgalomban. Ezért is nevezték-nevezhették azokat aranypénznek. Különös "találmányoknak" tekinthetők, a későbbi tömeges katonai kitüntetések prototípusainak, mintáinak. Nyikoláj Mihájlovics Karamzin, a nagy orosz író (1766-1826), ki 11 kötetben írta meg az orosz állam történetét a kezdetektől a 17. század elejéig, írja:

16 "az aranypénzek néha arany külföldi pénzérmék voltak, néha e célból Moszkvában vert "moszkóvkák". Láttam ilyeneket és különféle nagyságúakat...A hadvezéreknek a cár arcképét ábrázoló nagy aranyakat adományozták." Az első aranypénzek kiosztásáról 1469-ből tudunk, amikor a hajós hadnép Velikij Usztyug városából elindulva, az akkori kazanyi tatár kánság székhelyén, Kazányon áttörve eljutott Nyízsnyij Novgorodba. A hőstettért III. Iván cár 2 aranypénzt küldött az elöljáróknak.

17 A következő századokban az aranypénzek adományozásával gyakrabban találkozunk, mint bármely más kitüntetési móddal. Rettegett (IV.) Iván cár is (1533-1584), aki sok háborút viselt, gyakran alkalmazta ezt a szokást.

18 Pl. 1551-ben aranyakat küldött a szvijazsszki vár építéséért, 1558-ban Visnyeveckijnek és seregének küldte el a krími tatárok elleni sikeres hadjáratáért a kiérdemelt aranyakat, 1559-ben aranyakat kap Adasov hadserege a dnyepperi hadjáratért. Az aranypénzt ekkor már nem csak a hadvezéreknek és tiszteknek, de a legénységnek is kiosztották, mindenkinek, aki részt vett a csatában vagy hadjáratban, ami Európában ritka kivételnek számított. Az aranypénzek nem voltak egyforma nagyságúak. Pl. az 1577. év-