Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)
Soós Ferenc: Verde- és mesterjelként alkalmazott címerek a magyar pénzeken
le, hogy az év végén már nem töltött be kincstartói tisztséget, bár ezek csak közvetett bizonyítékok: nem szerepel azon az oklevélen aláíróként szeptember 21-én, amelyben Zsigmond király Magyarország helytartójává és örökösévé tette IV. Albert osztrák herceget; 20 Zsigmond király 1402. szeptember 29-én megfosztotta Jodok morva őrgrófot magyarországi örökösödési jogától lázadás szítása miatt; 21 egy kincstartóra tartozó ügyben hozott döntésről november 3-án a király a nádornak és a tárnokmesternek küldött értesítést. 22 Kápolnai Mihály veszprémi püspök 1402-ben nem látott el kincstartói teendőket, ő ekkor Zsigmond király bírói helyettese volt, peres ügyekben bíróként vagy bírótársként ítélkezett. 23 A következő aranyforinton Nagyszeben város címere látható 24 (8. ábra). A városcímerben itt még csak a két keresztbe tett pallos szerepel, a későbbiekben a címer további elemekkel bővült (9. ábra). Leírása: vörös mezőben liliomos nyílt arany korona alatt egy hegyével lefelé álló arany áttört háromszög lebeg, amelynek csúcsaira egy-egy hegyével kifelé álló arany szívalak van túzve. A háromszög két harántkeresztbe helyezett ezüst pallossal van átfűzve. 25 Az aranyforinton verdejegyként h-betű szerepel, mint a város német nevének (Hermannstadt) kezdőbetűje. A városcímer minden esetben csak ilyen összefüggésben fordul elő a magyar pénzeken. Hasonló a helyzet Nagybánya esetében is, azzal a különbséggel, hogy az ott vert pénzeken nem a városcímer látható, hanem az általános bányászjelvény, a keresztbe tett bányászkalapács-ék pajzsba foglalva 26 (10. ábra). Verdejegyként itt is a város nevének kezdőbetűje, az n szerepel, és amikor a bányászcímer látható a pénzen, akkor az minden esetben a mesterjegy helyén áll, ami itt is kollektív verdebérletet jelent. Verdejegyként csak két esetben fordul elő városcímer a magyar pénzeken. Az egyik János király uralkodása alatt Kolozsvár címere 27 (11 ábra), a másik pedig jóval később, a XVII. század második felében Pozsony város címere 28 (12. ábra). Ezekben az esetekben a pénzverde helyét feltüntető városnév kezdőbetűje helyett annak címere szerepel, mint azonosító jel. A verde- és mesterjegyként alkalmazott címerek rajzai megtalálhatók a már említett Pohl Artúr könyvekben. Mint ahogy korábban volt róla szó, ezek a címerek nagyon kis felületen helyezkednek el a pénzeken és a vésnök legjobb igyekezete ellenére gyakran nehezen ismerhetők fel. Néha bizony meg kell erőltetni a fantáziánkat ahhoz, hogy mi is azt lássuk, amit a vésnök láttatni szeretett volna. A nehezen felismerhető vagy a Pohl könyvekben hibásan rajzolt címerek közül szeretnék bemutatni néhányat részben pontosítás végett, részben pedig azért, hogy felhívjam a numizmatika és a heraldika segédtudományok kutatóinak figyelmét ezekre a címerekre. Zsigmond király aranyforintja, Nagybányán verték (13. ábra). 29 A mesterjegye egy címer, amelynek eredetét vagy tulajdonosát nem ismerjük. Nem
