Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Nagy László G.: Az 1945-46-os infláció a pénzek tükrében

hozó, illetve azokat csak tervező városokat és a II. ill. a III. Ukrán Front hadműveleti területét. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy : "A 2. és 3. Ukrán Front parancsnokságai... homlokegyenest ellenkező álláspontot foglaltak el...Amíg ugyanis a 2. Ukrán Front parancsnokság a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén jóformán sehol nem - még Debrecenben működő Ideiglenes Nemzeti Kormánynak sem - engedélyezte a (szükség) pénzek kibocsátását, addig a 3. Ukrán Front parancsnokság csapatai által felszabadított Dunántúlon egymás után jelentek meg a városi szükségpénzek..."

24 A történelmi feldolgozások, atlaszok térképeire nézve azonban azt láthatjuk: Gödöllőre (de tulajdonképpen Budapestre sőt Szegedre is) a Malinovszkij marsall vezette II. Ukrán Front egységei vonultak be - mégis kiadhatták szükségpénzeiket; Kalocsát és Pécset ellenben a III. Ukrán Front (Tolbuhin marsall) érte el - az ottani tervezetek mégsem kerülhettek forgalomba... Jómagam ezért - ismét csak a pénzeket, a rajtuk lévő dátumokat nézve - inkább időrendi változást vélek felfedezni a Vörös Hadsereg hozzáállásában: eleinte merevebben visszautasították a próbálkozásokat (Kalocsa: 1944. XII. 15., Kiskunhalas: 1945. I. 15., Debrecen: I. 18., Mezőtúr is január); később azután - talán meggyőződve a dolog célszerű voltáról - már többször engedélyezték a különféle kibocsátásokat (Mohács: III. 1., Budapest: III-VI., Gödöllő: VI. 24., Kaposvár: keltezés nélküli, de valószínűleg tavaszi). Ellenpélda persze itt is akad: Szigetváron már 1944. december 31-i, Szekszárdon szintén korai, 1945. I. 31-i keltezéssel történt kibocsátás. Talán ezek voltak a hasznos példák? Vagy - mivel mindkét korai eset a III. Ukrán Front illetékességi területén történt - lehet, hogy a két elmélet együtt igaz? Erre a kérdésre a pontos választ azonban már csak a levéltárakban őrzött írásos dokumentumok segítségével adhatjuk meg. És akkor lesz az a pont, ahol - megint csak a két tudományterület érintkezésénél - már a történész segít majd kutatási eredményeivel, adataival a numizmatikusoknak...