Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)
Nagy László G.: Az 1945-46-os infláció a pénzek tükrében
gőst is forgalomba hoztak - éremképe az egyik korábbi ezüst változatot követte. 8 Mivel azonban az infláció, valamint az 1938-tól bekövetkezett területgyarapodás miatt hirtelen megnövekedett készpénzforgalmat az újonnan vert érmékkel sem lehetett ellátni, a kormányzat egy másik (még gyorsabb és olcsóbb) megoldást is keresett: papírból készült 1. 2 és 5 pengősöket is nyomtatott ! Közülük elsőként az 5 pengős bankjegy látott napvilágot (már 1938 novemberében, a felvidéki bevonulás hónapjában, az ottani pénz átváltásához); majd 1941 januárjában a papír 1 és 2 pengős következett. Mindhárom új bankjegyre jellemző, hogy a korábbinál jóval gyöngébb papíron, igénytelenebb, elnagyolt rajzolattal, a gyors, de könnyebben hamisítható és kevésbé szép ofszet technikával készültek... Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elsőként megjelent 5 pengőst néhány hónap múlva bevonták, majd (1940 tavaszán) új rajzolatú, részben már réznyomással készült változatot hoztak forgalomba helyette. Hosszabb munka, gondos előkészítés jellemezte egy másik címlet kibocsátását: az 1000 pengősét . Ezt a bankjegyet - mint az adott sorozat legértékesebb, legjobban védendő darabját - a "régi" minőségben, irizáló alapnyomattal, réznyomásos technikával készítették; bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy már csak a nyilas hatalomátvétel után, 1944 november elején kerülhetett forgalomba. Megjelenését ugyanakkor a gyorsuló infláció egy másik, biztos jelének tekinthetjük: míg ugyanis a korábbi bankjegyek egymást követő, viszonyított értéke sorra az előzőnek nagyjából a duplája volt (10, 20, 50, 100, pengő), addig ennek címlete azonnal tízszeresen haladta meg a legmagasabbak 100 1000 P)! Úgy gondolom tehát, hogy - mind anyaguk nyilvánvaló silányodásával, mind kivitelük romlásával, mind pedig a címlet ilyen mérvű "megugrásával" - maguk a pénzek is jól bizonyítják azt a (más források alapján szintén megállapítható) tényt, hogy az infláció valóban már 1938-tól elkezdődött; sőt, az 1940-es évek elején, az ország háborúba való belépése után, még fel is gyorsult. * 1944 őszén a szovjet hadsereg átlépte a magyar határt - hadműveleti területté vált az ország. A harcok következtében egyes városoknak, megyéknek hónapokra megszakadt a kapcsolata a központi szervekkel, ami az adott helyen komoly zavarokhoz, pénzhiányhoz vezetett. Tetézte a nehézségeket, hogy a menekülő nyilasok - a Magyar Nemzeti Bank aranykészletével együtt - 9 milliárd pengőnyi bankjegyet is magukkal vittek (főleg az új 1000 pengősökből); sőt: leszerelték a pénzjegynyomdát is... 9 A következő kérdés ezekhez az eseményekhez kapcsolódik: vajon mindez hogyan hatott az inflációra?
