Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Csiffáry Gergely: A baliga használata a Heves megyei iparvállalatoknál

muzeológiai, numizmatikai értéke, ha érmészetileg is figyelemre méltó, mert éremverdei készítmény, és emellett felirata szerint azonosítható. Tovább emeli az érmék becsét és történeti értékét, ha rendelkezünk a használatukra vonatkozó (hely, idő) megbízható írott vagy szóbeli ellenőrzött forrásokból származó történeti adatokkal. A következőkben Heves megyében használt, éremverdében készült vállalati baligákról vagy blaskákról kívánok részletesebben szólni. 1. Baliga használata az egercsehi szénbányánál Az Egercsehi Kőszénbánya Rt. a nagyüzemi széntermelést 1907-ben kezdte

12 és a jó minőségű kőszén kitermelését az 1989. december végén történt bányabezárásig folytatta. 1945 előtt a baligát - a teljesítmény és a minőség ellenőrzésére, illetve a bérezésre használták. E célból gyújtóst hasítottak fenyőfából, amely olyan volt, mint az orvosi rendelőben használatos űn. lapoc vagy skapula. Egyszerre két olyan egyforma feliratú baligát készítettek, amelyikre ráírták a csapat és a csille számát, s rátették a kiszállítandó csille szénre. (Pl. 5/19.) Az egyik lapot elvették az aknaházban, amikor felszínre hozták a csillét, míg a másik lapkát elküldték a csillével a kötélpályán a bányának a mónosbélben lévő szénosztályozójára. Az aknaházban maradt baliga számát beírták a kiszállítási naplóba, amely alapján az egyes széntermelő csapatok teljesítményét rögzítették. A másik baligát az osztályozónál a kitermelt szén ellenőrzése végett használták, mivel a bányavezetőség nem fizetett a sáros, köves szénért, azt levonták a csapat teljesítményéből.

13 Az egercsehivel egyező falapkát, vagyis baligát ismerték a hazai bányáink közül Ajkán, 1954-1962 között. A szén meddőtartalmát ellenőrizték vele szúrópróbaszerűen, emellett a kitermelt szén mennyiségének a mérésére is alkalmas volt. Érdekes az is, hogy a falapkát Ajkán is baligának nevezték. 14 Hasonló célból készült baligát használtak Rózsaszentmártonban a Petőfi altárónál az 1950-es években. Ez egy kerek alumínium lapka volt, amelyre beütötték a csapat számát, s a szén kiszállításakor a csille fülére akasztották. A baligát itt is a teljesítmény mérése végett alkalmazták.

15 Az Egercsehiben előbb ismertetett eljáráshoz hasonló volt a gyakorlat a XVIII. századi angliai szénbányákban is. A szénhordók itt, akik kézikosárban szállították ki a bányából a kitermelt szenet, amikor a felhozott szeneskosarak tartalmát ráöntötték a szénkupacra, azzal együtt átadták az ellenőröknek a fából készült jelzőjüket. Ezeknek a jelzőknek a száma alapján fizették ki a munkásokat a hét végén. Tehát itt is a teljesítmény és a szénminőség ellenőrzését szolgálták a jelzőlapok. Egercsehiben a bányánál használtak egy olyan vörösréz, éremverdében készült érmét vagy zsetont, amelyet szintén baligának neveztek. Az