Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Rózsa Gábor: Az „utolsó” jancsibankó a Mindszent-apátfalvi Ármentesítő Társulatnál Kistiszán, és a kormánybiztosi iratok között Szentesen (1882)

13. Az üggyel, mint minden más elintézetlennel Jónás Jakab, a kormánybiztosi központi hivatal vezetője (titkára) a tárgyév végéig foglalkozott. Év végén azonban "befagyasztotta", vagyis végleg irattárba tette. Lásd Okmánytár VI.: Hátirat. Jónás Jakab a kormánybiztos egész szentesi működéséről könyvet írt, melyben a jancsibankózásról egy szó sincs! (JÓNÁS 1888). 14. Lásd Okmánytár VI.: CsmL (Szentes) IX.213:697/882.V5. Vlaszák panaszoslevelének elgondolkodtató bevezetése van: hivatkozik a kormánybiztos és a társulati igazgató rendeletére, és idézi annak számait: 460/882 és 171/882. Sajnos ez fogalmazványban sincs meg, pedig még az is elképzelhető, hogy kinyomtatták, és a munkahelyeken kifüggesztették. De ha csak kéziratban volt, akkor is minket igazol, amikor feltételeztük, hogy Vlaszák valami irnokféle volt Kistiszán. 15. A gödörcédula - Bálint Sándor szerint - eredetileg ".. .az az elismervény, amelyet a kubikos a munkavezetőtől, mérnöktől kap, hogy a munkának egy-egy szakaszát elvégezte. A gödörcédulára a barakban, falusi boltban, kocsmában hitelezni is szoktak." (BÁLINT 1957, 512.) Katona Imre szerint a gödörcédula munkalap, de a ráírt összeg utalványul szolgál a barakkban, a kantinban. (KATONA 1957,58.) és (KATONA 1956, 23.) Magunk ehhez már csak Szentes környékén gyűjtött kubikosdalokkal járulhatunk hozzá. (5-6. képek) 16. Valamennyi numizmata barátom tudja, hogy erről már sokat és sokan írtak, de konkrét publikációt egyiküktől sem kaptam. Nagy László szentesi gyűjtőnek tartozok elismeréssel és köszönettel. 17. Horváth Gyula mindszenti fellépésekor, mint árvizi biztos gondolkodás nélkül katonákat rendelt a védvonalra. Az 1882-es jancsibankó-ügy után pár hónappal karhatalmi számlát egyenlített ki a kormánybiztosi hivatal. CsmL (Szentes) IX. 213:8.d:902/882. 18. Zombory Lajos szerint a magyar bárcák rendszerében működése szerint fizetobárca, célját illetően pedig fogyasztási bárca: II/4. tipusú. (ZOMBORY 1992, 190.)