Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Rózsa Gábor: Az „utolsó” jancsibankó a Mindszent-apátfalvi Ármentesítő Társulatnál Kistiszán, és a kormánybiztosi iratok között Szentesen (1882)

A "Jantsipénzt" v. "barakpénzt" igényelték is, mert készpénzben nem volt kitartásuk. Maga a szó, a komoly János-hoz képest lekicsinylő (Vö.: jancsibicska, jancsikályha, jancsikorsó, keljfeljancsi, stb.), 11 az elfogadása, és az elköltése is könnyebb! Hisz semmi másra nem jó, csak evésre, ivásra. Jobb túladni rajta. Weisz és Pollák talán helybéli vállalkozók voltak, hiszen a társulati székhelyen, Vásárhelyen tíznél is több ilyen nevű vállalkozót regisztráltak, de "Élelmező" megnevezésű cégbejegyzést sehol nem találtunk. Deutsch József, az építési fővállalkozó fővárosi volt. Feltehetően a rokonságból, vagy a pesti üzletköréből verbuvált magának "élelmező" vállalkozót, hiszen így biztos lehetett az 5 %-nyi részesedésben. A fővárosban száznál is több Weiss cég létezett, és több mint fele az élelmiszeriparban, kereskedelemben, többségük szatócs, vagyis mindennel kereskedő, vagy inkább csak kiskereskedelmi vállalkozó volt. De Weisz és Pollák élelmező vállalkozásra 1882-ben sehol, semmilyen forrásban nem leltem, ezért megkockáztatom, hogy be sem voltak jegyezve, nem is adóztak. (Az állam által támogatott, ún. "zöldlámpás" nagyberuházásoknál még a szocialista időkben is elsikkadtak az ilyen kis stiklik!) 12 A kormánybiztos első intézkedésének nincs semmi írásos nyoma, feltehetően lóhalálában szigorúan megtiltotta a jancsibankózást. Viszont diszkréten járt el, az ügyiratokat "ad acta" tetette. 13 A gödörcédula: Egy hónap sem telt el, amikor 1882. május 5-én a kivizsgálást a kistiszai helyszínen lezárt Pokomándy István társulati igazgató újabb panaszos levelet kapott három kistiszai munkástól: "A barakpénz (:Jancsipénz:) betiltatott, de a Herrman munkavezető a Kormánybiztosi rendeletet kijátszotta, és másforma pénznemekkel, más módon folytatja ezen minket kizsákmányoló és nyomorba taszító üzérkedést." - írták. 14 Nyomtatott jancsibankó helyett újabban kézzel megírt cédulákat - ún. "gödörcédulákat" osztanak. 15 "Ha nincs píze, bmén a barakába,/ Annak néki a gödörcédulára." - éneklik a kubikosdalban. És íme itt van belőle három példány is mellékelve! (3. kép) De Weisz és Pollák még "bádog váltópénzt" is hoztak forgalomba, abból csak egy került a második panaszoslevélbe. (4. kép) Ez a panaszoslevél az első aláírótól Vlaszák Józseftol származott, akinek a gyakorlott kézírásából arra következtettünk, hogy talán mérnöki segéderő, vagy irodai alkalmazott lehetett, bár a panaszban munkásként azonosítja magát társaival. A mellékelt gödörcédulák (eltérően a nyomtatott jancsibankóktól) sorszámozottak, névre szólóak, dátum és a munkafelügyelő igazoló kézjegye is rajtuk van.