Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Garami Erika: Pénzintézetek történetének feldolgozása

mányágak találkozása: egy igényes mű megírásához szükség van gazdaságtörténeti, közgazdasági, történelmi, levéltári, néha jogtörténeti ismeretekre. A numizmatika a kibocsátó bankok esetében kerül előtérbe és nemcsak a jegybankok bankjegy- és érmekibocsátásainál, hanem bármely intézménynél, amely értékpapírt (pl. részvényt, üzletrészjegyet stb.) bocsát ki. Annál is inkább nagy súlyt kell a kibocsátások dokumentálására fordítaniuk, mivel a készpénz és a kinyomtatott értékpapír mellett hazánkban is egyre jobban elterjednek a készpénzkímélő módszerek pl. kártyák, átutalások, a kinyomtatott értékpapírok helyett az elektronikus részvényjegyzés (pl. állampapírok, tőzsde). így a numizmatika hagyományos tárgyi eszközei átalakulnak. Magyarországon a bankok és más pénzintézetek történetírása a kétszintű bankrendszerek idejére tehető: azaz a kezdetektől az 1948-49-es államosításokig, majd 1987 után lendült fel ismét, amikor a jegybank mellett megalakultak az új bankok, szakosított pénzintézetek. Megjegyzendő, hogy 1949 és 1987 között a Magyar Nemzeti Bank mellett működtek más pénzintézetek is (pl. OTP, Magyar Külkereskedelmi Bank), de intézménytörténeti mű írására nem került sor ebben a korszakban. Általános elméleti munkák a múlt század óta folyamatosan születtek és születnek, különösen egy-egy valuta vagy pénzcsere kapcsán (pl. Weininger Vince: Minő pénzünk lesz? Pest, 1858.), de igen gazdag az irodalma a korona 1892-es bevezetésének (pl. Tisza István: Valutánk rendezéséről. Budapesti Szemle 62. 1890.), a pengő és főleg a forint bevezetésének pedig szinte könyvtárnyi irodalma keletkezett. Történeti munkák általában jubileumok kapcsán jönnek létre, amelyek közül Fenyvessy Adolf: A Pesti Hazai Első Takarékpénztáregyesület százéves története. I-II. köt. Bp., 1890. Egyesület. (2. kiadás 1940.), és Pólya Jakab: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és 50 éves fennállásának története. Bp., 1892, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. 1841-1941. Bp., 1941. a legkiemelkedőbb, illusztrációi ma is források az új kiadványok számára. 1987 után sorra alakultak a bankok, pénzintézetek. Névválasztásukra gondosan ügyeltek, hogy a régivel azonos név esetén ne merüljön fel semmilyen kárpótlás, kompenzáció kérdése (pl. részvények, osztalékok, betétek). Mégis, a hasonló tevékenységet folytató, hasonló nevű bankok a régi bankot szellemi elődnek tekintik. Ezt azzal is kifejezésre juttatják, hogy szponzorálják az "előd" bank történetének megírását és a könyv kiadását, így került sor a kereskedelmi- és a hitelbank történetének megírására, (ld. fentebb Botos, Tallós). A Magyar Bankszövetség sorozatot indított a közelmúltban "A Magyarországi Pénzintézetek Története" címmel a Közgazdasági- és Jogi Könyvkiadó gondozásában. Ennek első darabja volt: Botos János: A magyarországi pénzintézetek együttműködésének formái és keretei. Bp., 1994, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. A cím inkább egy mai