Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Kovács László: A kora Árpád-kori pénzújításról

KOVÁCS LÁSZLÓ (MTA Régészeti Intézete, Budapest) A kora Árpád-kori pénzújításról Ismeretes, hogy a korai Árpád-kor általam tanulmányozott szakaszában (1000-1141)' némelyik király több érmetípust is kibocsátott. Egy érmét mindegyik uralkodó veretett, hiszen az érmeverés a gazdasági szükségletek kielégítése mellett a királyi felségjogok egyik legfontosabb megnyilvánulása is volt. Az érmeverés kezdetén többszöri alkalomszerű kibocsátásra is sor kerülhetett, azonban később, ha a király a "bemutatkozó" veretét követően további típust vagy típusokat is forgalomba hozott, akkor eljárását a korszak általánosnak vélt pénzügyi tevékenységével, a periodikus pénzújítás vagy kényszerbeváltás (renovatio monetae, reluitio monetae, mutatio monetae) gyakorlatával szokás magyarázni. Aperiodikus kény szerbeváltás 11. századi magyar gyakorlatáról azért lehet csak feltételesen szólni, mert az alábbiakban idézett régebbi hazai szerzők külföldi példákra támaszkodtak, amelyek kortársi voltát azóta és a legújabban is erősen kétségbe vonták. Bizonyára sem a korabeli cseh, lengyel és a német kincstári politikának

2 nem volt része ez a művelet, mert ekkor még csak a nominal- és a reálérték közötti különbséget szerezték meg az uralkodók a típusváltás közbeni súly és ezüsttartalom fokozatos csökkentésével, ami alkalom szerinti pénzváltással járt,

3 ezért az említett példákra való hivatkozás idejétmúltnak tekinthető. A magyarországi periodikus pénzújítás bevezetésének kora tehát még nem tisztázott. Thallóczy Lajos szerint ugyan "a pénzbeváltás legelső nyomai hazánkban 1191-ig érnek föl,"

4 de ezt a nézetét mások nem osztották. Pauler Gyula úgy vélte, hogy "ha nem már László, de bizonyosan Kálmán király ideje óta, mint Európa szerte mindenütt, évenként, sőt néha többször is, új pénzt vertek, és mindenki köteles volt a régi pénzét ez újjal, gyakrabban rosszabbal, becserélni."

5 Hóman Bálint szerint, a pénzleleteink tanúbizonysága alapján ezt az időpontot jóval korábbra, I. András és Salamon korára kell helyeznünk."

6 A magyarországi kötelező pénzváltás lefolyása azonban csupán 13. századi adatokból ismeretes. Eszerint "az új pénz idejének" (tempus novae monetae) nevezett, s évenként hat hétig, rendszerint március 15-től vagy virágvasárnaptól Szent Györgyig meghatározott időszakban a kamaraispánok országszerte forgalomba hozták az új pénzt, amelyből bizonyos mennyiséget mindenki köteles volt beváltani. Ezután az új pénz is veszteni kezdett az értékéből, s ezért e nagyjából húsvéttól húsvétig tartó körforgás végén a hajdani új pénzt már ismét csak leértékelve váltották be.

7 Hóman Bálint felfogását Györffy György is követte,

8 mégis miután az írásbeli források all. századnál jóval későbbiek, szükségesnek láttam a