M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)

M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése

csak iócsontok (koponya és a négy láb) kerültek elő, de nem biztos, hogy ebben az esetben önálló lósírokra kell gondoljunk, mert a területen a földmunkagép az ásatás megkezdése előtt olyan nagy mennyiségű földet gyalult le és termelt ki, hogy az ezekhez a lovakhoz esedegesen tartozó vázat úgy is megsemmisíthette, hogy sem a gépkezelő, sem a leletmentést megkezdő szakemberek már nem vehették észre. A lóval való temetésnek egyetlen változatát tudtuk rögzíteni. Jóllehet szórványként több lószerszám került elő, mint ahány lóhoz tartozó vázcsont, ebben az esetben azonban a temető nagyfokú roncsolása miatt meg sem kockáztathatjuk annak feltételezését, hogy az itt feltárt közösség alkalmazta a lóval temetésnek más módját is. Részleges lovas temetkezést két sír esetében lehetett rögzíteni; egy férfi (19.) és egy női (9.) sírnál. A 21 sírós temetőrészletben 7 lószerszámos sírt tartunk nyilván, továbbá 1 olyan szórványleletet, amely nagy valószínűséggel egy további sírhoz tartozott. Lószerszámos, fegyveres temetkezés volt az 1., 2., 4. és 19. sír. Zabla: Vékony száj vasú, kiskarikás csikózabla 5 példánya került elő: az 1. és a 9. sírból, a II. lósírból, további kettőt szórványként gyűjtöttünk a temető területéről. Kengyel: 6 sír mellékletében szerepelt kengyel (1., 2., 4., 9-, 14., 19-, valamint a II. lósírban + 1 szórvány). Az előkerült kengyelek különböző típusokhoz tartoznak; van közöttük kerek, körte alakú és hurkosfulü egyaránt. Hevedercsat: Összesen 3 db került elő és egy szórvány. Típusai: lant alakú (4.), D alakú (9.), a többi pedig téglalap formájú. 7-7.6. Használati eszközök Kés: Ezt a használati eszközt csupán két töredékes példány képviselte, amely a 9. és a 10. sír mellékletei között volt. Ár: Két sírból különböző méretű ár (5-, 19.). Tű: Csupán egyetlen sírból, az 5. sírból került elő. Csiholó: Egyetlen töredékes példány az, amelyet a 4. számú sírban sírbontás közben meg tudtunk figyelni. Kova: A 4. sír csiholójához 3 kova tartozott. 7.8. ÖSSZEGZÉS A leletmentés során az erősen roncsolt temetőből előkerült leletanyag talán a honfoglalók középrétegének első nemzedékéhez köthető. Az ezüstből készült csüngős ingnyakdíszveretek, az aranyozott ezüst áttört öweretek archaikus motívuma, a fűrész alakú ezüstamulett, az ezüstdrótból készített kar- és lábperecek, a gyűrt szélű pajzs alakú és négyszögletes szemfedőlemezek, melyek a HajdúböszörményErdős-tanyai szemfedőlemezek (KOVÁCS 1981, 81-103.; M. NEPPER 1996, 225. 1. kép) formájával egyeznek meg, mint egy ősi halottas szokás megléte az első nemzedékhez köti a temető népességét. Ezt támasztja alá a szinte tökéletes állapotban előkerült harci bárd és a hurkosfulü kengyel is. 8. HAJDÚSÁMSON-LIGETTANYAI ISKOLA23 (volt Debreceni járás) 8.1. LELŐHELY, LELETKORÜLMENYEK 1996 tavaszán Hajdúsámsonban a ligettanyai iskola udvarán (33. kép) sportpálya egyengetésekor 10-15 cm mélységből aranytárgy került elő. A leletet Horváth Sándor tanár jelentette be. Helyszíni szemlére vele mentünk ki a ligettanyai iskolához, mivel ő irányította a tanulók által végzett munkát. A Magyar Nemzeti Múzeumtól kölcsönzött fémkeresővel átvizsgáltunk egy 20x20 négyzetméteres területet, de a kutatás nem vezetett eredményre, régészeti feltárásra pedig nem volt lehetőség. Túrsámson az ősi Gutkeled birtokok közé tartozott. 1310ben az Egyedmonostori ágé volt. 1312 körül a falu fele birtokát megszerezte Debreceni Rophoin bán. A pápai tizedjegyzékben megtalálható Sámson és Túrsámson is, 1332-35-ben Miklós páp 16 és 17 garast, 1336-ban Pállal együtt 23 garast adózott (MÓDY 2000a, 22-23, 28; MÓDY 2000, 316). 8.3. GYŰJTEMÉNY Régészeti lelet: Déri Múzeum, ltsz.: IV.98.99.1. 8.2. TELEPÜLÉSNÉV Sámson első említése a Váradi Regestrum ítéletgyűjteményében szerepel, e szerint az egyik 1213-ban eljáró poroszló - Máté — itt élt Túrsámsonban. A Túr a szláv eredetű őstulok, bölény jelentésű szóból vált ősi személynévvé. Az 1291-94 között keltezett váradi püspöki tizedjegyzékben a falu 12 kepe gabonatizedet adott a püspöknek. 23 M. NEPPER 2000, 75. 8.4. LELETLEIRÁS Gombafej alakú, aranylemezből készített ruhadísz, talán gomb). Keskeny, alig kihajlított peremére gyöngyözött keretet illesztettek. A gomb palástját teljesen beborítja a palmettadíszes hálóminta. Kissé hiányos. Á: 1,85x1,9, m: 0,65 cm (IV.98.99.1.) (34. kép).