M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)

M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése

7. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY-BODASZŐLŐ, BÜDÖSKÚT

1

9 MP fi E B. I Ipl. "

!

7 25. Hajdúböszörmény-Bodaszőlő, Büdöskút. A lelőhely helyszínrajza 7.1. LELETKÖRÜLMÉNYEK A Hajdúböszörmény határában lévő Bodaszőlő Lorántffykert melletti Büdöskút (a mai emberek így hívják, de az idősebbek Bidesgút néven ismerik) elnevezésű területen a helyi Zója Tsz munkásai a régi pulykanevelő telepének bővítési munkálatainál emberi csontvázakat és vasból készült lószerszám-tartozékokat találtak 1990-ben. A helyszíni szemle során kiderült, hogy az eredeti felszínről 1—1,5 m vastagságban letolták a barna homokot, s ezzel tönkretették egy hosszúkás part központi részét, amelybe az előkerült szemfedődarabok, zabla, kengyel, nyílhegyek és lócsontok tanúsága szerint egy 10. századi temetőt ástak. Az ott dolgozók elmondták, hogy az elmúlt évek során az előző épület tartóoszlopainak ásásakor is tettek tönkre sírokat, de ezt nem jelentették be. A helyszínen 1990. március 28—április 6. között leletmentő ásatást végeztünk, és 20 sírból, valamint 1 lótemetkezésből (21. sír) álló temetőrészt tártunk fel. A leletmentés területét a feltárás helyét övező nyárfaerdő és a már korábban megépített épületek erősen behatárolták. 7.2. LELŐHELY (28. kép) Debrecentől északra, a Hajdúság déli részén, a Zelemér-ér és a Tócó folyó egykori kanyarulatai között, a kör19 Déri Múzeum Régészeti Adattára: 268-90. nyező térszintből kiemelkedő területen helyezkedik el a lelőhely, 1,5 km-re a zeleméri vasúti megállótól. 7.3. TELEPÜLÉSNÉV Ma Hajdúböszörményhez tartozó lakott hely a városközponttól délkeletre. 1801-ben hozták létre zeleméri földekből. Első előfordulása 1265-ben egy Zeleméri nevű férfi említése. A pápai tizedjegyzékben István nevű papja 1332-ben 18 garast és az 1334. évi második részletben 6 garast fizetett. Zeleméri Mihály 1333-1337-ben Debreceni Jakab és Pál szabolcsi ispánok alispánja. A Gutkeled nemzetségbeli Zeleméri Mihályé és fiaié 1323-ban. 1332-ben Zeleméri Mihály pereskedik a szomszédos Salamon falu határa miatt. A falu a nemzetség (Zelemériekkel és Bátoriakkal közös) ősének 12. századi birtoka (MÓDY 1973, 35, és uo. 35. jegyzet, 39; NÉMETH 1997, 207-208.; MÓDY 2000, 295). „A Boda helynév Hajdúböszörmény határán 1496-ban fordul elő oklevélben, melyben a leleszi konvent jelentést tesz II. Ulászló királynak arról, hogy parancsára eleget tett a Zelemér-i Mihály, Zelemér-i Kamarás László fiai Benedek és Mihály és Ders-i Péter fiai között folyt birtokperekben hozott ítéletnek. Zclemér határát Zelemér-i Mihály és Zelemér-i Kamarás fiai kapták úgy, hogy a Ders-i Péter fiak egy részt kaptak. A megosztott határ jó részét erdőség alkotta, s a megnevezett erdők között szerepel Bodagyakra is: »Abinde eundo ad rubeta Bodagyakra«. Boda-