M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)
Hüse Lajos – Szathmáry László: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi népességének demográfiai profilja
nagyjából ugyanott találhatók (30-as évek eleje, 40-es évek közepe, 50-es évek közepe). A születéskor várható élettartam és a halandósági átlag a következőképpen alakul: a 10. századi e x ° = 35,56 év, a halandósági átlag a 39 éveseknél jelentkezik; all. századi e x ° = 24,23 év, a halandósági átlag a 14 éveseknél jelentkezik. Ali. század szokatlanul alacsony születéskor várható élettartama és a rendkívül alacsony halandósági átlaga a magas csecsemő- és gyermekhalandóságból adódik, amely megmagyarázza a két évszázad közötti eltérést (a 10. században alacsony gyermekhalandóság tapasztalható a feltárt sírok alapján). A felnőtt népességet bemutató ábrák viszont azt mutatják, hogy az azonos évszázadban élő férfiak és nők között nagyobbak a halandósági különbségek, mint a két évszázad azonos nemű eltemetettjei között (260—263- kép) -, amely ismét csak arra utal, hogy a népesség helyben maradó, folyamatosan temetkező lehetett; halandósági képének változását nem a népesség kicserélődése, hanem a betegségek, a táplálkozási viszonyok átformálódása vagy a társadalmi-gazdasági státusz változása okozhatta. Amennyiben csak a felnőtt korú népességet vizsgáljuk - mint kialakult életesélyekkel rendelkező, a gyermekkori magas halandóságot túlélt kohorszot -, akkor megállapíthatjuk, hogy Püspökladány-Epcrjesvölgy és Hajdúszoboszló-Árkoshalom népessége nem hasonlít egymásra, sem a halandóság dinamikájában, sem annak intenzitásában. Az életesélyek igen érzékenyen reagálnak a népesség életmódjára, gazdasági és társadalmi helyzetére, és bár létezik genetikai ok is, az azonban demográfiai módszerekkel nem mutatható ki biztonsággal. így nem zárható ki a két temető genetikai rokonsága, igaz, demográfiai módszerekkel nem igazolható. Ugyanakkor valószínű, hogy a két temető népessége mindkét évszázadban eltérő életkörülmények között élt, amely alapvetően befolyásolta a felnőttek halandóságát. Összehasonlításképpen Püspöldadány-Eperjesvölgy és Hajdúszoboszló-Árkoshalom népességének halandósági arányait másik két, a Tiszántúlra jellemző, nagy sírszámú temető népességével vetettük össze (264—265- kép). Ezek: Szegvár-Oromdűlő 10. és 11. századi népessége, melyet Bende Lívia és Lőrinczy Gábor tárt fel (BENDE-LÖRINCZY 1997), valamint Ibrány-Esbóhalom 10. és 11. századi népessége, melyet Istvánovits Eszter tárt fel (ISTVÁNOVITS 1966). Az összehasonlítást az aduit népesség alapján végeztük el. Megállapítottuk, hogy Szegvár-Oromdűlő demográfiai jellegében mind Püspökladány-Eperjesvölgytől, mind Hajdúszoboszló-Árkoshalomtól távol esik. Ibrány-Esbóhalom halandósági görbéje mind habitusában, mind halandósági intenzitásában meglehetősen hasonlít HajdúszoboszlóÁikoshalomra, a 10. századi (a 40-es éveknél csúccsal rendelkező d x görbe révén), és a 11. századi népesség esetében (a 40-es, 50-es éveknél visszaeső, majd emelkedő d x értékek miatt). Ibrány-Esbóhalom és Püspökladány-Eperjesvölgy között e tekintetben nincsen hasonlóság. Kraniológiai vizsgálatainkban az Észak-Tiszántúl népességfejlődésére nézve kér alapvető modellt különítettünk el. Az egyik a Püspökladány-típus, ahol a 10. és 11. századi népesség folyamatos fejlődése igazolható (GUBA 1999). A másik az Ibrány-típus, amelynél a két évszázad között jelentős anatómiai különbség alakult ki, tehát all. századi néprésznek valószínűen nem lehet helyi előzménye a 10. században (SZATHMÁRY-GUBA-ISTVÁNOVITS 1996). Feltehetően ehhez hasonló mikroevolúciós pozíciójú a szegvár-oromdűlői népesség is (HUSE 1997; SZATHMÁRY-GUBA-MARCSIK 1997). A Hajdúszoboszló-Árkoshalom 10-11. századi népességére vonatkozó demográfiai transzformációt tekintve inkább az Ibrány-típushoz való besorolást feltételezzük. Persze még hiányzik a kraniometriai megítélés, amely lehet, hogy ellent mond demográfiai érveinknek. Meglátásunk szerint a paleodemográfiai és anatómiai érvek a 10-11. századi népességek fejlődését illetően zömmel hasonlóak lehetnek. Ez jelentős támpontot, biztonságot jelenthet a további kutatások megtervezéséhez. (A kutatás a Széchenyi Terv 5/081 számú pályázatának támogatásával készült) 2. táblázat Püspökladány-Eperjesvölgy 10-11. századi temető adatbázisa (F: férfi, N: nő, —: 23 év alatt elhalálozott egyén) Sírszám Század Nem Életkor (év) 1 10 2 2 10 F 34-43 3 10 N 31-36 4 10 40-80 S 10 15-18 6 10 4 7 11 N 53-58 8 11 5 9 10 F 34-43 10 10 F 42-46 11 10 N 44-48 12 10 N 28-37 13 10 F 38-56 14 10 F 47-63 15 10 F 30-60 16 10 F 23-40 17 10 12-12 18 10 F 31-36 19 10 N 55-59 20 10 N 32-36 21 10 N 50-56 22 10 F 30-60 23 10 F 44-53 24 10 N 25-30 25 10 N 66-75 26 10 F 54-58 27 10 5-7 28 10 F 23-40 29 10 1-2 30 10 F 32-36 31 10 19-25 32 10 F 26-30 33 10 F 55-60 36 10 N 31-36 37 10 F 66-71 38 10 F 31-36 39 10 F 52-61 41 10 F 47-52 42 ]() 7-8 43 10 9
