M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)

M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése

illetve dombot Magyarország I. katonai felvételének meg­felelő térképlapján nem jelezték. Ez azért feltűnő, mert e térképlapon ugyanakkor lelőhelyünktől alig 1 km-re kelet­északkeletre, megtaláljuk a Szent Györgyi-homokhalom nevű dombot, amely nem sokkal lehetett magasabb a Klast­rompartnál. A 18. század végén Szentgyörgy templomából már nem lehettek felmenő falak, mivel ezt ilyen esetben jelezték a térképszelvény készítői. Jelezték viszont a Debre­cen felé vezető út mellett, a jobb oldalon, a lelőhelyeinktől délre a Rózsás csárdát. Egy 1794-ben készült uradalmi tér­kép sokkal több értékelhető adatot nyújt számunkra, mert igen pontos felmérés alapján a Földvár Fok néven feltün­tetett Tócó folyás és a Böszörmény-Debrecen országút kö­zött, nagyjából az út menti Lebuj csárda magasságában mutat egy dombot Falu hely elnevezéssel. A dombot min­den oldalról olyan lapos veszi körül, melynek mélysége majdnem azonos a Tócó völgyével. Itt a Szent Györgyi-ho­mokhalmot is megtaláljuk, de név nélkül. Lényeges viszont, hogy a halom oldalában futó, Debrecenből Nyúláson át Zelemérre tartó középkori út neve Telek út. A fenti elne­vezésekhez hozzá kell fűznünk, hogy a 20. század első felére a nép nyelvén átváltódott a Falu hely domb neve Klastrom­partra, mivel az emlékezet szívósan őrizte a valamikori temp­lomhelyet. A Szent Györgyi-homokhalom neve pedig Te­lekhalomra változott, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a 16. század végén ez a Tócó bal partján lévő rész a falu belsőségéhez tartozott. A Tócó és Temető-alj között elhe­lyezkedő földháton a lelőhely a Hajdúháton a nyírségi fu­tóhomok és a hajdúháti lösz határán terül el. A mellette futó Tócó-völgyben több ezer éven keresztül az atlantikum­tól kezdve, s a rendkívül száraz időszakokat nem számítva, mindig lehetett víz. 11 19- kép: Debrecen-Józsa, Klastrompart. Szórvány S-végű arany haj karika 4.3. TELEPÜLÉSNÉV A 12. század végén a Bihar megyei Macs települést 1282-ben említik, az Alpra kun vezér fiaitól hűtlenségük után elkobzott falut 1285-ben IV. László adományozta 1 ' Dr. Borsy Zoltán (KLTE Földrajzi Intézet) szíves szóbeli közlése, aki munkatársaival évtizedekig kutatta a Hajdúhátat tagoló löszvölgyeket. Debreceni Rophoin comesnak. A nagy határú Macs a 13. században két faluban élt. 12 A lalu nevét később Hosszú­macsnak is ismerték. A másik lalu az egri püspökség szabolcsi főesperessé­géhez tartozott. Eleinte szintén Macs, de később Egyházas­macs, Kismacs, a 14. századtól pedig Szentgyörgy a neve. A Váradi Regestrum egyik 1234. évi adatának fontos em­lítése volt a Szentgyörgy tiszteletére alapított egyháza. A Gutkeled nemzetséghez tartozó Kis (parvus) Kozma (a Pel­bárthidi család őse) unokatestvére, Ivánka comes (az Adonyi család őse), valamint Lőrinc (a Dobi család őse) és Miklós (a Diószegi család őse) visszazálogolták 1304-ben Vak Dorog fiaitól. 1322-ben Aladár fia Pelbárt (a Várdai család őse) zálogba adta Debreceni Dózsa nádornak, de nem zá­logolta vissza. Mihály, a szentgyörgyi pap, 1332-ben 12 garast fizetett, 1334-ben a pap neve és a tizedösszeg nélkül említették, 1335-ben pedig 10 garast adott a pápai tized­jegyzék szerint. A Várdai család a falut 1389-ben szerezte vissza. Szentgyörgy falu 1594-ben elpusztult (M. NEPPER­MÓDY 1983-1984, 91,98, 101-102, 114, 116, 118, 122; NÉMETH 1997, 126-127, 175). 4.4. GYŰJTEMÉNY Régészeti leletek: Déri Múzeum, ltsz.: IV.92.25.1­92.32.1. Embertani anyag: Szegedi Egyetem, Embertani Tan­szék; Jósa András Múzeum, Embertani Gyűjtemény. 4.5. SÍR- ÉS LELETLEÍRÁSOK Egy észak—déli irányú, 25 méter hosszú, 2 méter széles kutatóárokkal kezdtük 1981-ben a kutatást a domb tetején, ahol a felszínen a legtöbb tégla- és habarcstörmeléket leltük. Ebből a I. szelvényünkből került napvilágra 10 sír. Tájolásuk DNY-ÉK, mélységük 30-60 cm között volt. Az I. szelvé­nyünk déli végétől kiindulva nyugati irányban csatlakoztat­tunk egy 18 méter hosszú, 2 méter széles újabb kutatóárkot, a melyben 7 sír került elő, a 11-17- sírszámúak. Az alap­szelvényünk északi szélétől kiindulva nyugati irányban hú­zott 20 méteres szelvényből 1 sír került elő, a 18. számú. A IV szelvényünket a III. szelvény 13—15 méteres szakasza között újból észak-déli irányban, keresztben nyitottuk meg 13 méter hosszan. Ennek déli 2,5 méteres szakaszában ta­láltunk még 3 sírt, a 19-21. számúakat. A szelvényekben talált és kibontott sírok helyét térképen rögzítettük. A raj­zolás megkezdésének reggelére a kutatóárkokban lévő összes, egyébként melléklet nélküli sírunkat kiforgatták, úgyhogy rajzolásukra, bővebb dokumentálásukra nem kerülhetett sor. A templomalap feltárása, majd a romos helyreállítás után ezen a területen 1991 -ben folytattuk az újabb bolygatás nyomán a kutatást és a temető feltárása is folytatódott a 22. számú sírral. 12 A bihari Macs egyháza szentélyének és hajójának egy részét Zoltai Lajos 1912-13-ban megásatta: ZOLTAI 1913, 3(M7.

Next

/
Thumbnails
Contents