M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)

M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése

illetve dombot Magyarország I. katonai felvételének megfelelő térképlapján nem jelezték. Ez azért feltűnő, mert e térképlapon ugyanakkor lelőhelyünktől alig 1 km-re keletészakkeletre, megtaláljuk a Szent Györgyi-homokhalom nevű dombot, amely nem sokkal lehetett magasabb a Klastrompartnál. A 18. század végén Szentgyörgy templomából már nem lehettek felmenő falak, mivel ezt ilyen esetben jelezték a térképszelvény készítői. Jelezték viszont a Debrecen felé vezető út mellett, a jobb oldalon, a lelőhelyeinktől délre a Rózsás csárdát. Egy 1794-ben készült uradalmi térkép sokkal több értékelhető adatot nyújt számunkra, mert igen pontos felmérés alapján a Földvár Fok néven feltüntetett Tócó folyás és a Böszörmény-Debrecen országút között, nagyjából az út menti Lebuj csárda magasságában mutat egy dombot Falu hely elnevezéssel. A dombot minden oldalról olyan lapos veszi körül, melynek mélysége majdnem azonos a Tócó völgyével. Itt a Szent Györgyi-homokhalmot is megtaláljuk, de név nélkül. Lényeges viszont, hogy a halom oldalában futó, Debrecenből Nyúláson át Zelemérre tartó középkori út neve Telek út. A fenti elnevezésekhez hozzá kell fűznünk, hogy a 20. század első felére a nép nyelvén átváltódott a Falu hely domb neve Klastrompartra, mivel az emlékezet szívósan őrizte a valamikori templomhelyet. A Szent Györgyi-homokhalom neve pedig Telekhalomra változott, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a 16. század végén ez a Tócó bal partján lévő rész a falu belsőségéhez tartozott. A Tócó és Temető-alj között elhelyezkedő földháton a lelőhely a Hajdúháton a nyírségi futóhomok és a hajdúháti lösz határán terül el. A mellette futó Tócó-völgyben több ezer éven keresztül az atlantikumtól kezdve, s a rendkívül száraz időszakokat nem számítva, mindig lehetett víz.

11 19- kép: Debrecen-Józsa, Klastrompart. Szórvány S-végű arany haj karika 4.3. TELEPÜLÉSNÉV A 12. század végén a Bihar megyei Macs települést 1282-ben említik, az Alpra kun vezér fiaitól hűtlenségük után elkobzott falut 1285-ben IV. László adományozta 1 ' Dr. Borsy Zoltán (KLTE Földrajzi Intézet) szíves szóbeli közlése, aki munkatársaival évtizedekig kutatta a Hajdúhátat tagoló löszvölgyeket. Debreceni Rophoin comesnak. A nagy határú Macs a 13. században két faluban élt.

12 A lalu nevét később Hosszúmacsnak is ismerték. A másik lalu az egri püspökség szabolcsi főesperességéhez tartozott. Eleinte szintén Macs, de később Egyházasmacs, Kismacs, a 14. századtól pedig Szentgyörgy a neve. A Váradi Regestrum egyik 1234. évi adatának fontos említése volt a Szentgyörgy tiszteletére alapított egyháza. A Gutkeled nemzetséghez tartozó Kis (parvus) Kozma (a Pelbárthidi család őse) unokatestvére, Ivánka comes (az Adonyi család őse), valamint Lőrinc (a Dobi család őse) és Miklós (a Diószegi család őse) visszazálogolták 1304-ben Vak Dorog fiaitól. 1322-ben Aladár fia Pelbárt (a Várdai család őse) zálogba adta Debreceni Dózsa nádornak, de nem zálogolta vissza. Mihály, a szentgyörgyi pap, 1332-ben 12 garast fizetett, 1334-ben a pap neve és a tizedösszeg nélkül említették, 1335-ben pedig 10 garast adott a pápai tizedjegyzék szerint. A Várdai család a falut 1389-ben szerezte vissza. Szentgyörgy falu 1594-ben elpusztult (M. NEPPERMÓDY 1983-1984, 91,98, 101-102, 114, 116, 118, 122; NÉMETH 1997, 126-127, 175). 4.4. GYŰJTEMÉNY Régészeti leletek: Déri Múzeum, ltsz.: IV.92.25.192.32.1. Embertani anyag: Szegedi Egyetem, Embertani Tanszék; Jósa András Múzeum, Embertani Gyűjtemény. 4.5. SÍR- ÉS LELETLEÍRÁSOK Egy észak—déli irányú, 25 méter hosszú, 2 méter széles kutatóárokkal kezdtük 1981-ben a kutatást a domb tetején, ahol a felszínen a legtöbb tégla- és habarcstörmeléket leltük. Ebből a I. szelvényünkből került napvilágra 10 sír. Tájolásuk DNY-ÉK, mélységük 30-60 cm között volt. Az I. szelvényünk déli végétől kiindulva nyugati irányban csatlakoztattunk egy 18 méter hosszú, 2 méter széles újabb kutatóárkot, a melyben 7 sír került elő, a 11-17- sírszámúak. Az alapszelvényünk északi szélétől kiindulva nyugati irányban húzott 20 méteres szelvényből 1 sír került elő, a 18. számú. A IV szelvényünket a III. szelvény 13—15 méteres szakasza között újból észak-déli irányban, keresztben nyitottuk meg 13 méter hosszan. Ennek déli 2,5 méteres szakaszában találtunk még 3 sírt, a 19-21. számúakat. A szelvényekben talált és kibontott sírok helyét térképen rögzítettük. A rajzolás megkezdésének reggelére a kutatóárkokban lévő összes, egyébként melléklet nélküli sírunkat kiforgatták, úgyhogy rajzolásukra, bővebb dokumentálásukra nem kerülhetett sor. A templomalap feltárása, majd a romos helyreállítás után ezen a területen 1991 -ben folytattuk az újabb bolygatás nyomán a kutatást és a temető feltárása is folytatódott a 22. számú sírral. 12 A bihari Macs egyháza szentélyének és hajójának egy részét Zoltai Lajos 1912-13-ban megásatta: ZOLTAI 1913, 3(M7.