M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)
M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése
hető h: 5,6, pengesz: 1,6, a nyéltüske h: 3,0 cm (IV.80.104.3.). 2. Nyitott, elhegyesedő végű, kerek átmetszetű bronzhuzal karperecek, 3 db á: 7,3x7,5, 6,8x6,6, ill. 7,3x7,0 cm (IV.82.96.1.). 3. Nyitott, töredékes bronzkarika á: 2,7x2,5 cm (IV.82.96.2) 3.6. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK, HITVILÁG 3.6.1. A feltárt sírok és az eltemetettek száma A leletmentő ásatás 23 sírt tárt fel. Ezeknek a síroknak egy részéből több esetben nem az egész váz, hanem annak csupán egy része kerülhetett kibontásra és rajzolásra, mert a váz többi részét a leletmentő ásatás megkezdése előtt kiásott vízvezetékárok megsemmisítette (15. kép, L a kötet végén a térképtartóban). 3.6.2. Az eltemetettek nem szerinti megoszlása A temetőrészlet antropológiai feldolgozása nem történt meg. A helyszíni megfigyelések alapján nem lehetett eldönteni a nem szerinti hovatartozást. 3.6.3- Sírgödrök A sírgödrök foltja nem vált el. Egy esetben, a 8. sírnál egy aránytalanul nagy méretű sírgödör foltja rajzolódott ki, amely nagyjából téglalap formájú volt. 3.6.4. Tájolás A tájolás fő iránya nyugat-kelet, ettől az esetek nagy részében dél felé mutatkozik eltérés. 3.6.5. A sírba helyezés módja A sírokból háton fekvő, nyújtott helyzetű csontvázak kerültek elő. Ezen belül mutatkoztak eltérések a következőképpen: - a karok nyújtva a váz mellett, - a jobb kar a medencelapáton, a bal nyújtva, - a bal kar a gerincoszlopon, a jobb kar behajlítva a bal medencelapáton, - a karok könyökben erősen behajlítva, - a jobb kar a medencelapáton, a bal kar a medencelapát alatt, - a jobb kar derékszögben behajlítva, a bal nyújtva a medencelapáton, - a jobb kar derékszögben behajlítva, a bal behajlítva a medencelapáton, - a jobb kar behajlítva a medencelapáton, a bal kar behajlítva a medencelapát alatt, - a karok karba fonva a mellkas előtt, - a jobb kar erősen behajlítva, a bal kar behajlítva a gerincoszlopon. 3.6.6. Koporsók Koporsómaradványok, koporsószegek a temetőrész területéről nem kerültek elő. 3.6.7. Edénymelléklet A feltárt sírokból egyetlen esetben került elő edénymelléklet, a 23. sírban a lábfej mellé helyeztek fazekat. 3.7. A TEMETKEZÉS SORÁN SÍRBA KERÜLT TÁRGYAK 3.7.1. A mellékletek aránya A feltárás során a sírokból 13 melléklet került elő az edénnyel együtt. 3.7.2. Ékszerek Hajkarika: Egyszerű, nyitott huzalkarika: 2 db került elő a temető területéről. A 3. sírból 1 db és egy szórvány; mindkettő bronzból készült. Gyöngy: A 15. számú sírból előkerült 1 db gyöngy. Karperec: Elhegyesedő végű, nyitott huzalkarperec 5 db került elő a feltárás során, 2 példány az 1. sírból és 3 szórványleletként. Olomamulett: A 15. számú sírból került elő egy példány. 3.7.3. A viselet és a ruházat díszítményei Öv: 1 bronzcsat a 15. sírból. 3.7.4. Használati eszközök Kés: 2 töredékes vaskés származott a feltárt területről, 1 a 13. sírból és 1 pedig szórványleletként. 3.8. ÖSSZEGZÉS Az Unoka part-Rózsás-dűlőben (Unokakert u., Hegy u.) előkerült 23 sír anyaga minden kétséget kizáróan az Árpád-kor elejére keltezhető. Ezt húzza alá az a tény is, hogy a tőle északkeletre, nem nagy távolságra fekvő területen 10-11. századi település nyomait leltük meg (LÉVAI 1990, 48). Ennek a korai településnek a lakói a Józsa-ér túlsó partján, az Unokaparton temetkeztek.
