Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

B. Hellebrandt Magdolna: Őskori föld- és vízivárak

a távolság, ez a sánc szélessége. (5. kép) A belső árok 9 méter széles, 1,7 méter mély, s ez is megtelt vízzel. A kutatóárkot a vizesárkoknál kiszélesítettük, hogy a nyugati szelvényfalat fényképezhessük. Leletanyagot nem találtunk, ezért a vártetőn nyitottunk még két szelvényt. Az V. szelvényben megtaláltuk az 1. objektumot, melynek faszenes foltja 0,9 méter mélységben tisztán látszott. Felette a szántásban igen apró paticsdarabok voltak. Az objektum 4 x 5 m ovális, s dél-nyugati negyedében köveket és kerámiadarabokat találtunk 1,05 m mélyen. A kövek anyaga Szakái Sándor minerológus meghatározása szerint paleozóos agyagpala, természetes színük sötétszürke, és lemezesen hasadnak. Hasonló kövek nagy tömegben találhatók a Bükkben. A cserepek között a fekete, kézzel formált, bütyökdíszes töredék koravaskori, a többi kézzel formáltat is ebbe a korba sorolhatjuk. A köztük levő világosszürke korongolt bordadíszes edénytöredék vagy szkíta kori, vagy császárkori.

10 Az 1. objektum leletei a földvár korát nem határozzák meg, hiszen a mocsaras, vízjárta területből kiemelkedő földháton bármelyik történeti korban megtelepedhettek. Kétségtelen, hogy ezt a többszörös, helyenként hármas erődítést, melynek kerülete meghaladja a kétezer métert, csak bronz vagy vas eszközökkel lehetett megvalósítani, szervezett munkával. Hasonló nagyméretű várakat építettek a Kr. e. 12-11. században." Hejőkürt-Homokbánya földvárára Pusztai Tamás lett figyelmes, aki bányanyitási engedélyhez készítette elő a dokumentációs anyagot, s így a terület légi fotóján meglátta a sáncot (6. kép). Hejőkürt község belterületétől nyugatra kettős világos körív húzódik a volt Rákóczi Termelő Szövetkezettől, mely ma Strezeneczki Béla tehenészeti gazdasága, s patkó alakban a mocsárig tart. A földvárat északról a Hejő mocsarai, keletről a Tisza vad vizei, mellékágai védték. Az egykori homokbánya helyén ma a földvár közepén a mintegy 440 méter hosszú északnyugat-délkelet irányú bányató van. A tó keleti széle mentén villanyvezeték halad. Térképre vetítve leolvashatók a méretek. A szinte omega, vagy patkó alakú földvár legnagyobb hosszúsága 1200 méter, erre merőlegesen a legnagyobb szélessége 900 méter. A két sánc íve közti távolság 70 méter (7. kép). Pusztai Tamás a sáncon belül három helyen talált leleteket.

12 Az 10 HELLEBRANDT 2000a, 81. 11 NOVÁKI 1975, 323-339. 1. kép 1. és egy változat a 4. kép. 12 PUSZTAI jelentése. Hennán Ottó Múzeum Régészeti Adattára 2870-00. M3-as autópálya építéséhez innen vittek homokot, anyagkitermelő hely volt 2000. szeptemberében és októberében. Két objektumot bontottam ki, ovális alakúak voltak, s paticsok és cserepek voltak főleg az 1. objektumban, kézzel formált és korongolt halványszürke töredékek, melyhez hasonlót az autópálya felé eső dombháton is gyűjtöttem.

13 A környéken, a Nagykengyeltó homokbányánál Megay Géza végzett leletmentést, a Gáva kultúra hagyatékát mentette meg.

14 A földvártól észak-keletre, a községtől Oszlár irányába, a Hejő főcsatorna felé látható ez a lelőhely. Régészeti leletek, őskori és császárkori volt még a Homoki dűlőben, és a Kenderhalmon, ahol Patek Erzsébet és Kalicz Nándor járt terepet 1960-ban.

15 Putnok-Pogonyi puszta vízivára az 1:10000-es térképen tűnt fel. A hejőkürti földvár után már jellegzetesnek mondható félkörívet mutatnak a szintvonalak Bánréve és Pogonyi puszta között. (8. kép) A helyszínen sík vidéket láthatunk, mely észak felé enyhén emelkedik. Az 1950-es, majd az 1960as években egybeszántották a nagyüzemi gazdálkodás idején. A Hadtörténeti Múzeum Térképtárában több légi felvételen megtalálható a földvárvízivár. Az 1952-es repülési év térképszelvényén patkó alakú sötét ív mutatja az erődítést.

16 (9. kép) A patkó két vége között 1100 méter a távolság, s erre a vonalra merőlegesen az ív legszélesebb része 600 méter. A sánc déli, nyitott része a Mocsár dűlőig ér, s innen újabb 600 méterre folyik ma a Sajó. A légi felvételen jól látszanak a Sajó mai kanyarulatai, és számtalan elhagyott meder. Az 1956os légi felvételen a Bánrévéről Pogonyi pusztán át keletre menő út nyomvonala még jól kivehető, de a földvár patkójának nyugati vége már hiányos.

17 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban találtam egy 1821-ből származó periratot, mely Mária Terézia úrbéri rendeletének végrehajtásával foglalkozik. Megtudhatjuk belőle,

18 hogy a Serényi grófok maguknak, és saját jobbágyaiknak a töltésen, a jó földet osztották ki. A 19. század végéről való egy kéziratos térkép, melyen a kérdéses területünkön „Két sánc közi" megnevezést olvas13 HELLEBRANDT jelentése. Herman Ottó múzeum Régészeti Adattára 3080-00 14 HOM Ltsz.62.39.1-2. KEMENCZEI 1984, 156. 15 HOM Ltsz.77.68.1-6. 16 Filmkép sz. 113/384. Nyt. szám 3592. Hadtörténeti Múzeum Térképtára. 17 Filmkép sz. 367/317. Nyt. szám 3760. Hadtörténeti Múzeum Térképtára. 18 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár VII-1. Tagosítási iratok. Putnok 1820-1857.