Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Tóth Katalin: A Makó-Kosihy-Caka kultúra településeiről

széken egy ÉNy-DK irányú patakmeder két partján húzódó településből ismerünk egy 60 méter széles, E-D irányú „metszetet", ami azonban valószínűleg „nem a legjellemzőbb metszete" a településnek. Szeged-Kiskundorozsma-Subasán volt a legszerencsésebb a viszony a feltárt terület és a kora bronzkori település elhelyezkedése között, hiszen egy E-D irányban húzódó településből ismerünk egy 60 méter széles, megközelítőleg E-D irányú sávot. Emellett a terepbejárási adatok és néhány kutatóárok alapján részben meg tudjuk határozni a telep folytatódásának irányát is. Az ásatási és a felszíni megfigyeléseink alapján a település kb. 350 méter hosszan húzódott a Maty-ér Ny-i magaspartján.

19 Tehát a legtöbb információval erről a telepről rendelkezünk, azonban hangsúlyoznunk kell, hogy ezek is csak részinformációk. A KORSZAK TELEPÜLÉSKUTATÁSÁNAK GYAKORLATI PROBLÉMÁI A települések vizsgálatánál mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy a közölt egyes, elszigetelt objektumok nagy része véletlenül, kisebb földmunkák során került elő, melyek esetében nem volt lehetőség ana, hogy környezetüket megkutassák.

20 Az esetek zömében - már amelyekről vannak információink - az „intenzívebbek" közé sorolható településeken sem tárták fel a teljes telepet. Csongrád-Saroktanyán körülbelül 450 m

2-es felületen került elő a 12 gödör, Gazdapusztai Gyula hangsúlyozza, hogy a kora bronzkori település egy része a lelőhelyen végzett homokbányászás során valószínűleg elpusztult (Gazdapusztai 1966, 243). Tiszalúc-Sarkadon a kultúra objektumainak többsége a feltárt 10 522 m

2-es felület D-i, DK-i részén koncentrálódott, Szathmári Ildikó joggal feltételezi, hogy a telepet nem tárták fel teljesen (Szathmári 1999, 60). Tarnabod-Berekalján egy 100 x 50 m-es felületet szondáztak meg 7 kutatóárokkal, ez 19 Az ilyen hosszan elnyúló településrészlet nem egyedi a kultúrában. Nővé Zámky/Érsekújvár lelőhelyen körülbelül 300 méter hosszan figyelték meg a népesség objektumait (VLADÁR 1966, 262). 20 Néhány példa: Battonya-Aradi út I. és Battonya-Fővezeték II. lelőhelyen gázvezeték ásásakor került elő 2-2 gödör, MezőgyánGépmühely lelőhelyen szintén közmű árkának ásása során találtak egy gödröt (SZÉNÁSZKY 1988, 154). Ide sorolhatjuk a Kalicz Nándor által Domonyban feltárt két gödröt, a Bag-Peresdülőn feltárt gödröt (KALICZ 1968, 78, 79), a Boldog-Vasútállomásról közölt, gépi földmunkák során előkerült, egy vagy két gödörből származó leleteket (KALICZ 1998, 13), valamint a KunfehértóKovács-tanyáról ismert gödröt (TÓTH 1998, 57). az ásatási módszer eleve kizárja azt, hogy a feltárt 12 gödör a teljes telepet reprezentálja (Kalicz 1998, 5). Csongrád-Vidreszigetről (Kalicz 1984, 95) és Budapest-Aranyhegyi útról (Kalicz-Schreiber 1994) nincsenek pontos információink a feltárt terület nagyságáról, az objektumok számáról és arról, hogy a településrészlet milyen mértékben feltárt. Az igazán nagy felületű feltárások általában nagyberuházásokhoz - legtöbbször utak nyomvonalához - kötődnek, amelyeknél a feltárható felület szigorúan megszabott. Valószínűnek tarthatjuk, hogy az autópályák nyomvonalán végzett feltárások során Táp-Borbapuszta, Abda-Hármasok, Oszlár-Nyárfaszög, Mezőkeresztes és Gelej közötti lelőhely a Csongrád megyeihez hasonló lehetett a helyzet, tehát kicsi a valószínűsége, hogy a kora bronzkori telepeket teljesen feltárták.

21 A bemutatott két dorozsmai településrészlet jó példa arra, hogy nagyon nagy felületű feltárásoknál is igen szerencsés egybeesés szükséges a feltárható felület és a telep elhelyezkedése között ahhoz, hogy legalább részben hiteles képet nyerjünk a kultúra településeiről. Ha az itt bemutatott laza és igen hosszan elnyúló településszerkezet a kultúra telepeinek legalábbis egy részére jellemző, ez magyarázatul szolgálhat arra vonatkozóan, hogy miért ennyire hézagosak és szórványosak az ismereteink a népesség településeiről. Ez a településszerkezet ugyanis jelentősen megnehezíti a telepek teljes feltárását. Mind a tervásatásoknál, mind a nagy, de megszabott felületű leletmentéseknél ritkán van mód arra, hogy 20-50 méter hosszú „üres felületeket" megkutatva próbáljuk követni a népesség telepein a gödörcsoportok folytatódásának irányát.

22 A népesség településeinek és életmódjának vizsgálatában továbblépést egyrészt a teljességre törekvő településfeltárásoktól, másrészt a természettudományos vizsgálatok alkalmazásától várhatunk. IRODALOM 21 A lelőhelyekről közzétett előzetes jelentésekben összesítő térképeket nem közöltek (FIGLER 1994; FIGLER 1996; KOÓS 1998; KOÓS 1999), tehát a kora bronzkori gödrök elhelyezkedéséből nem tudunk következtetéseket levonni. 22 Az a tény, hogy egy adott lelőhelyen nagy felületet feltártak és a nagy felületen mindössze néhány a Makó-Kosihy-Caka-kultúrához sorolható gödör került elő, önmagában még nem jelenti azt, hogy ennyire szórványosak a települések. Ehhez feltétlenül szükséges annak ismerete, hogy a kultúra objektumai a feltárt terület mely részén kerültek elö.