Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Tóth Katalin: A Makó-Kosihy-Caka kultúra településeiről

K irányú kiterjedését nem ismerjük, tehát itt sem teljesen feltárt településről van szó. Az ásatási területünkön ÉNy-DK irányban keresztülhúzódott egy egykori, kisebb patakmeder, melynek vize a Maty-érbe folyt. Ezen meder két partján helyezkedtek el a kora bronzkori gödrök, 3 csoportban (4. kép). Egymás közelében kisebb csoportot alkotott a 40., 41., 42. és 43. gödör. Ezektől ÉNy-ra 40 méterre tártuk fel a 49. gödröt, ettől DNy-ra 25 méterre pedig az 55. számút. A négyes gödörcsoporttól DNy-ra megközelítőleg 50 méterre került elő 2 újabb kora bronzkori gödör - az 51. és 52. számú -, egymástól 10 méter távolságra. A településrészlet szerkezete tehát itt is hosszan elnyúló és laza. A gödrök, illetve 2-A gödörből álló gödörcsoportok között 25-50 méter a távolság. Ez a fajta településszerkezet ezen a lelőhelyen figyelhető meg a legtisztábban, hiszen az ásatás D-i harmadában - néhány bizonytalan koní cölöplyuktól és két gödörtől eltekintve - csak kora bronzkori objektumok kerültek elő. 3. SZEGED-KISKUNDOROZSMA-SUBASA (M5 26/73. Nr. 35. lelőhely) Az M5 autópálya nyomvonalán a Makó-KosihyCaka-kultúra egy másik településrészletét is feltártuk (M5 26/73. Nr. 35. lelőhely) Szeged-Kiskundorozsmától Ny-ra 1 km-re (1. kép), a subasai határrészben, szintén a Maty-ér egykori ágának Ny-i oldalát kísérő magasparton. A két idényben - 1998. május 13. és június 19., valamint 2000. április 10. és június 16. között - végzett leletmentés során egy kora bronzkori, egy Árpád-kori és egy késő középkori-újkori település részlete, egy kora bronzkori hamvasztásos temetkezés, egy bizonytalan korú kettős csontvázas temetkezés, valamint egy szintén bizonytalan korú, a Maty-ér egykori ágán átívelő „híd" maradványai kerültek elő. (Szalontai-Tóth 2003a, 83-96) A kora bronzkori település részlete a feltárt 20 900 nr-es felület E-i felében helyezkedett el (6-7. kép). Ezen a szakaszon az autópálya Ny-i szélét majdan kisérő erdősáv miatt 110 méter széles, megközelítőleg E-D irányú sávot lmtathattunk meg. Ezen sáv K-i felében húzódott az autópálya nyomvonalával közel párhuzamosan a Maty-ér medre.

11 A kora bronzkori népesség közvetlenül a meder Ny-i Ezen a lelőhelyen kora bronzkori településobjektumok már nem kerültek elő, azonban a tárgyalt településrészlet D-i szélétől D-re 800 méterre feltártuk a Makó -Kosihy-Caka-kultúra 3 urnás temetkezését. 11 Természetesen a mederrészt nem tártuk fel. partjára települt. Településük nyomvonalba eső részének E-D irányú kiterjedése 130 méter. A feltárt felülettől északra, a nyomvonaltól közvetlenül nyugatra lévő dombon a felszínen kora bronzkori cserepeket találtunk, tehát észak felé a nyomvonalon kívül a település tovább folytatódik.

12 A gödrök elhelyezkedését figyelembe véve a település nyugat felé valószínűleg szintén tovább folytatódik, hogy meddig, azt a terület beépítettsége miatt nem tudjuk. A Maty-ér K-i partján sem a felszínen, sem a kutatóárkunkban nem találtuk nyomát a településnek. Az objektumok közül 26 - az 1., 3-5., 11., 35., 37., 74., 82., 107-108., 116., 124., 131-132., 135136., 139., 149-151., 156., 169., 180-181. és 188. számú - gazdag leletanyaga révén egyértelműen a kora bronzkori településhez tartozik.

13 A gödrök egy részének keltezése azonban bizonytalan, mert jó néhányból mindössze egy-két apró kora bronzkori cseréptöredék került elő. Ezekről nem dönthető el egyértelműen, hogy kora bronzkoriak-e, vagy az - általában nagyon kevés leletanyagot tartalmazó - késő középkori-újkori gödrök betöltésébe keveredett néhány korábbi cserép. A településszerkezet vizsgálatakor csak a kétséget kizáróan kora bronzkori objektumokat veszem figyelembe. A településrészlet ENy-i részén kisebb csoportot alkotott az 1., 3-5. és 11. gödör. Ezen gödörcsoporttól körülbelül 35 méterre DK-re került elő két újabb kora bronzkori gödör (a 35. és 37. számú), egymástól 8 méterre (6. kép). Ezektől D-re körülbelül 35 méterre találtuk meg a következő két kora bronzkori gödröt (a 74. és 82. számút), egymástól 8 méterre. Ezen két gödörtől DNy-ra körülbelül 40 méterre tártuk fel a legintenzívebb objektumcsoportosulást. Egy kb. 10 x 30 méteres felületen 14 kora bronzkori objektum (a 107-108., 116., 124., 131-132., 135-136., 139., 149-151., 156. és 169. számú) jelentkezett. Ezen csoporttól D-re 20 méterre került elő a településrészlet legdélebbi, 3 gödörből (180-181. és 188. objektum) álló gödörcsoportja (7. kép). A településrészlet szerkezete tehát még az előzőeknél is hosszabban elnyúló és laza, a gödörcsoportok között 20-40 méter a távolság. A kora bronzkori objektumok zöme méhkas alakú, az alja felé szűkülő vagy kiöblösödő oldalú, egyenes aljú élelemtároló- illetve hulladékgödör volt. A gödrökön kívül feltártunk egy külső ke12 A nyomvonalon kívül eső településrészt az előzetes leletmentés keretében nem tárhattuk fel, a nyomvonalon belül húzott kutatóárkok üresek voltak. 13 A település nyomvonalba eső D-i szélétől D-re körülbelül 60 méterre feltártuk a népesség egy uniás temetkezését is (234. objektum).