Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)
Csengeri Piroska: Adatok a Cserehát őskori településtörténetéhez
ben) ismert a legközelebbi előfordulása. A zöldpala viszont az Alpok-Kárpátok régiójában csak az Alpok területén, illetve a Nyugati Kárpátok déli részén fordul elő, vagyis mindenképpen nagy távolságról került a felsővadászi bükki népességhez. Legközelebbi előbukkanásai a Rohonci-ablak (Keleti Alpok Pennini Egység) területén Burgenlandban (Felsőcsatár, Burg, Bazin) találhatóak (SzabóHarangi-Csontos 1992; Kasztovszky-Szakmány 1999), azaz nyugati vonaldíszes csoportokkal minden bizonnyal a zselizi kultúrával, esetleg a Sarka-típusú kerámiát készítő népességgel - fennálló kapcsolatokra utalnak, amire a lelőhely eddig feldolgozott kerámiaanyaga nem utalt. 20 ÖSSZEGZÉS Az eddigiekben nem volt szó a felsővadászi bükki népesség gazdálkodásáról. Ennek felvázolását azonban a lelőhely megmaradt csonteszközeire támaszkodva, az állatcsont-anyag és növényi maradványok hiányában csupán nagy vonalakban tehetnénk meg. Elmondható, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem elegendőek a bükki település részletének rekonstruálásához és lakói életének megrajzolásához. Mindez a felsővadászi lelőhely esetében csak újabb kutatások révén válhat lehetővé. A település azonban nem a legkésőbbiek közül való, így a kultúra megszűnésének okaira és népének sorsára vonatkozóan nem adhat magyarázatot. A válaszadáshoz a Cserehát és más kevéssé kutatott északi-középhegységbeli területek bejárására, újabb lelőhelyek kutatására lenne szükség Magyarországon. A felsővadász-várdombi lelőhely az itt megtelepedett későbbi őskori kultúrák kutatása szempontjából is jelentős. Kibővíti a hunyadihalmi csoport elterjedésének határait (Patay 1987, 30. ábra 2), és gazdagíthatja a badeni, hatvani és füzesabonyi kultúrákra vonatkozó ismereteinket is. 21 20 6 töredékes baltát prompt-gamma aktivációs analízisnek, illetve vékonycsiszolati elemzésnek vetettek alá. Közülük 5 eszköz anyaga kékpalának, 1 baltáé pedig zöldpalának bizonyult. Utóbbi a prompt-gamma eredmények alapján a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban őrzött Miháldy-gyüjtemény vizsgált anyagának ún. 1. típusával mutat hasonlóságot. Ennek a típusnak a pontos geológiai lelőhelye egyelőre nem ismert. A vizsgálatok elvégzését köszönöm Kasztovszky Zsoltnak (KFKI) és Szakmány Györgynek. A kékpala nyersanyagú eszközök vizsgálatának eredményei az előadás elhangzása óta megjelentek, ld. Józsa et al. 2001. 21 A bronzkori leletanyag feldolgozását az ásató, Koós Judit végzi, míg a hunyadihalmi csoport leleteit Patay R. dolgozza fel. IRODALOM BÁLINT A. 1942. Régészeti feladatok a Felvidéken. Uj Magyar Museum 1/1, Kassa, 79-97. BÁNFFY E. 1999. Az újkökori lelőhely értékelése. In: Kompolt-Kistér. Újkökori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely. Leletmentő ásatás az M3-as autópálya nyomvonalán. - The Site of Kompolt, Kistér. Neolithic settlement and graves, part of a Bronze Age cemetery, Sarmatian and Avar settlements. Heves Megyei Régészeti Közlemények, Eger, 141-170. T. BIRÓ K. 1987. Chipped stone industry of the Linearband Pottery Culture in Hungary. In: Kozlowski, J. K.-Kozlowski, S. K. (Eds.), Chipped Stone Industry of the Early Farming Cultures, Archaeologia Interregionalis, Warszaw-Kraków, 13 1-167. T. BIRO K. 1998. Lithic Implements and the Circulation of Raw Materials in the Great Hungarian Plain during the Late Neolithic Period. Hungarian National Museum, Budapest CSENGERI P. 2000. A bükki kultúra települése FelsővadászVárdombon. Diplomamunka, ELTE Régészettudományi Intézet, Budapest. Kézirat CSENGERI P. 2001. Adatok a bükki kultúra kerámiamüvességének ismeretéhez. A felsővadász-várdombi leletanyaga. - Data to the pottery of the Bükk Culture Archaeological finds from the settlement at Felsővadász-Várdomb. HOME 40, 73-105. CSOMA J. 1887. A monaji halomról. ArchÉrt 1887, 60-65. FÜLÖP J. 1994. Magyarország geológiája. Paleozoikum II. Budapest GOLDMAN GY. 1978. Gesichtsgefaße und andere Menschendarstellungen aus Battonya. BMMK 5, 13-60. GOLDMAN GY. 1984. Battonya-Gödrösök. Eine neolitische Siedlung in Südost-Ungarn. Goldman Gy. (szerk.), Békéscsaba HELLEBRANDT M. 1979. Felsővadász-Várdomb (A Hetman Ottó Múzeum 1978. évi ásatásai és leletmentései). HOMÉ 17-18, 1978-79, 111. HORVÁTH A. 2000. Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével. - Investigation of Middle and Late Holocene climatic and environmental changes in Hungary by means of archaeological data. FrK 124 (48), 2000, 149-164. HUNY ADY I. 1957. Kelták a Kárpátmedencében. Leletanyag. RégFüz Ser. I., No. 2, Budapest JAKAB, J. 1986. Grundlegende anthropologische Charakteristik von Skeletten der Träger der Bükker Kultur aus Sarisské Michal'any. S1A 34-2, 455^162. JÓZSA S.-SZAKMÁNY GY.-ORAVECZ H.-CSENGERI P. 2001. Preliminary pétrographie report on blueschists, the materials of Neolithic polished stone tools from Hungary. Slovak Geological Magazine 7, 351-354. KALICZ N.-KOÓS J. 2000. Újkökori arcos edények a Kárpátmedence északkeleti részéből. Neolitische Gesichtsgefaße im Nordosten des Karpatenbeckens. HOMÉ 39, 15-44. KALICZ N.-MAKKAY J. 1972. Gefäße mit Gesichtsdarstellungen der Linienbandkeramik in Ungarn. In: Idole. Prähistorische Keramiken aus Ungarn. Veröffentlichungen aus dem Naturhistorischen Museum, Neue Folge 7, Wien, 9-15.