Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)
B. Hellebrandt Magdolna: Őskori föld- és vízivárak
hatjuk. 19 A vízivár környékét ma már szabályozták. Csatornák és a Keleméri patak gyűjti össze a vizeket, és viszik a Sajóba. A területet többször bejártam, s a Mocsár dülő délnyugati részén látható kiemelkedésen találtam későbronzkori-koravaskori települést. Őrlőkőtöredék, tüzikutya, behúzott peremű táltöredékek, füles fazekak darabjai, bütyökdíszes oldaltöredékek, szalagfulek, árkolt nyakú edények részei feküdtek a szántásban. Meg kell még említenem egy bronz kardot, melyet 1998-ban hoztak a múzeumba, és Bánréve alatt, Putnoknál találtak a Sajó kotrásánál (10. kép). 20 Hasonló markolatnyújtványos kardot bőven ismerünk a korai vaskorból. Folyókban, mocsarakban talált kardok sorát gyarapítja ez a díszített darab. A Sajó mellett a mai Szlovák területen Lenartovce (Lénártfalva) mellett is van egy hasonló, dupla sánccal-árokkal védett vízivár. 21 Putnok-Pogonyi puszta vízivára a putnoki völgy nyugati bejáratánál létesült. A vár nyugati szomszédja ma Bánréve, neve szintén átkelő voltára mutat. Szirmabesenyőn a vízivár közelében a Sajón minden korban átkelő volt. A középkorban Sajóvámos neve és földvára is erre utal. Hejőkürt földvára is uralta a vidéket a Tisza felé. A szakirodalomban egy hasonló nagyméretű földvárat ismerünk, Hódmezővásárhely (ma Orosháza)-Nagytatársáncot, ahol Banner János ásatott, és a kevés régészeti lelet alapján koravaskorinak határozta meg. 22 Az Alföldről tudunk még Szentes-Doxmivkxról, 23 mely Szentes város keleti határában húzódó Donát puszta déli pereme, a Kórógy- és Mágocs erek által szabdalt vízjárta területből kiemelkedő hát. A területen kora vaskori, Gáva kultúrába tartozó depot lelet került elő. 24 Ez a földvár is stratégiailag fontos helyen, a Tisza-Körös torkolatvidékén létesült. 25 Sajnos, a Hadtörténeti Múzeum Térképtárában erről a területről nem találtunk légi felvételt. Nyújtott patkó alakú földvár lehetett viszont Hódmezővásárhelytől keletre a Kútvölgyi Gyógyintézet enyhe magaslatán. A légi felvételen megfigyelhetjük, hogy a sánc ívén épültek a lakóházak is, a sánc magaslatán. 26 Jól látszik a felvételen az árvizes környék. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban Sajókazától délre, Sajóivánka 19 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár U.516. 20 B. HELLEBRANDT 2001, 127-142., 2002a, 76-78. 21 Filmkép sz. 367/313. Nyt. szám 3635. Repülési év 1955. Hadtörténeti Múzeum Térképtára. 22 BANNER 1939,93-111. 23 PASZTERNÁK 1999, 71-73. 24 KEMENCZEI 1984, 184. 25 MARÁZ 1975, 63.59.74.jegyzet. 26 Filmkép sz.142/29. Nyt. sz. 45714. Repülési év 1953. Hadtörténeti Múzeum Térképtára. felé jelöl a 18. századi kéziratos térkép egy „Föld Vár"-at. 27 (11. kép) Dobosy László a földrajzi nevek gyűjtésekor hallott róla, a Sajó által csaknem közrezárt kaszáló ez a terület. 28 A helyszínen erődítésre utaló nyom nincs, lehetséges, hogy a Sajó elmosta. A Hadtörténeti Múzeum Térképtárában sem találtam a terület légi felvételein földvárra utaló sáncnyomokat. 29 Sajókazán a Sajó bal partján 2001. április elején terepet jártunk, és a császárkori cserepek mellett koravaskoriakat is találtunk. A Hadtörténeti Múzeum Térképtárában Ede/e^yz-Kenderföldek vízivára látható a Bódvától nyugatra, az Egres területétől délre. A vízivár két szára közti távolság kb. 900-1000 m, erre merőleges legnagyobb szélessége 600 m. 30 Ónodnál a középkori vártól északra a Sajó régi medrétől övezve láthatunk kettős sáncot Neogrády Sándor felvételén 1932ből, és 1941-ből. 31 Ezen a helyen, illetve a közvetlen környéken a középkorban is átkelő volt a Sajón és a Hernádon, mint erre a szomszédos Sajóhídvég neve utal. Gesztély és Hernádnémeti között a Hadtörténeti Múzeum Térképtárában a Hernádtól keletre látható egy nyújtott ívű omega alakú erődítés (12. kép) a légi felvételen. 32 Ugyanez az erődítés megtalálható a második katonai felmérésen, mely 185660. között készült, Hemádnémetitől Gesztelyig, gyakorlatilag Kak felett, a községtől keletre a dombtetőt uralja (13. kép). A bejárat északra lehetett, a Halomsor felé (14. kép). A vártól keletre vizenyős volt a terület a 19. századi katonai felmérés szerint, dc kissé észak-keletebbre még találunk halmokra utalást a 20. századi 50 000-es térképen, így Sashalom cs Kóczánsashalom olvasható. Gesztelynél volt, és ma is van átkelő a Hernádon. 1950-ben a 37-es út megépítésekor modern hidat építettek Hernádkak és Gesztely között, ekkor a földvárat átvágták. Térképre vetítve az eddigi föld- és vízivárakat (15. kép), láthatjuk, hogy a Sajó, majd a Hernád és a Tisza mentén délre haladva találjuk ezeket az erődítéseket, valószínű, hogy még további erődítéseket találunk a légi felvételeken, a módszeres ku27 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Bm T. 172. 28 DOBOSY 1975, 55. 29 Filmkép sz. 451/577. Nyt. szám 4441., Filmkép sz. 451/579. Nyt. szám 4443. Repülési év 1956. Hadtörténeti Múzeum Térképtára. 30 Filmkép sz. 440/274. Nyt. szám 4579., Filmkép sz. 450/655. Nyt. szám 4660. Repülési év 1956., Hadtörténeti Múzeum Térképtára. B. HELLEBRANDT 2002b. 76-78. 31 FRISNYÁK 2000. 12. kép 1932. évi Neogrády Sándor felvétel. A Hadtörténeti Múzeum Térképtárában az 1941. évi repülési év filmkép sz.129. Nyt. szám 57854. 32 Filmkép sz. 110/6. Nyt. szám 6013. Repülési év 1952., Filmkép sz. 454/59. Nyt. szám 6017. Repülési év 1956, itt az ív keleti része látszik. A Hernád mellett Vilmánynál is volt vízivár, lásd B. HELLEBRANDT 2003, 69-84.
