Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

V. Szabó Gábor: Ház, település és településszerkezet a késő bronzkori (BD, HA, HB periódus) Tisza-vidéken

ŐSKOROS KUTATÓK II. ÖSSZEJÖVETELE V. SZABÓ GÁBOR HÁZ, TELEPÜLÉS ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET A KÉSŐ BRONZKORI (BD, HA, HB PERIÓDUS) TlSZA-VIDÉKEN

1 BEVEZETÉS A Tisza-vidéken

2 a BD-től a HB 1 periódus végéig tartó korszak két, egymással szervesen kapcsolódó, de az anyagi kultúra jellegzetességei és kapcsolatrendszere alapján világosan megkülönböztethető időszakra, a proto Gáva- (BD-HA1) és Gáva-periódusokra (HA2-HB1) választható szét (V. SZABÓ 1996, 1999, 2002). Munkám ennek a két időszaknak az épületeiről, településeinek belső szerkezetéről és a települések közötti hierarchiáról napjainkig összegyűlt adatokat foglalja össze. A települési sajátosságok felsorolásán túl választ kerestem a következő - a korszak történetének szempontjából fontosnak ítélhető - kérdésre is: Megfogható-e annak a kiemelkedő társadalmi rétegnek a nyoma a Tisza-vidéki települések leletanyagában, illetve a települések szerkezetében, amelynek meglétére közvetetten utalnak a területünkről előkerült nagy számú fegyvert és más presztízs árut tartalmazó depók és a Kárpát-medence más területeiről előkerült gazdag temetkezések? Kijelölhetőek-e - és ha igen milyen jegyek alapján - hatalmi, gazdasági vagy rituális központok az általunk eddig megismert alföldi települések között? A tárgyalt időszak településeiről rendelkezésünkre álló forrásbázis több szempontból is korlátozott. Az vizsgálatba vont lelőhelyek zöme kisebb leletmentések anyaga, egy részük ráadásul hézagosan dokumentált. Az autópálya építéshez kapcsolódó ásatások anyagáról ez már nem mondható el, ám sajnos egyelőre az ilyen típusú lelőhelyeken csak kisebb, néhány objektumot tartalmazó településrészletek kerültek elő ebből az időszakból (pl. Polgár 1. és 29. lelőhely). Az egyetlen, célzatosan a kor települését kutatni kívánó ásatás az elmúlt 30 évben a poroszló1 A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és az OTKA T 037315 számú pályázatának támogatásával készült. 2 A munkám során vizsgálatba vont lelőhelyek zöme Szeged és Polgár között, a Tisza és mellékfolyóinak mentén található. aponháti volt, bár a lelőhely nagyságához mérten itt is csak egy kis részletet sikerült feltárni. Hasonlóképpen korlátozottan használhatóak a különböző terepbejárási adatok is. így például az MRT eddig megjelent három Békés megyei kötetében közölt adatokból nem következtethetünk az egykori telepek méretére és a lelőhelyen belüli esetleges leletanyagsürüsödési pontokra. Megnehezíti a topográfiai kötetek adatainak felhasználást az is, hogy a lelőhelyek nagyobb részének datálása csak egy kb. 400 éves intervallumban helyezhető el. Kisebb, csak néhány jellegtelen cserepet tartalmazó lelőhelyekről sokszor eldönthetetlen, hogy azok valójában a proto Gáva-periódusba, a Gáva- vagy a Mezőcsát-kultúra időszakába vagy netán a korai szkíta időszakba tartoznak-e (MRT, 1989, 25-26; MRT 1998, 21). Dolgozatom az alábbi tematika szerint vizsgálja a korszak település típusait: 1. A TELEPÜLÉSEKEN TALÁLT OBJEKTUMOK TÍPUSAI 1.1. Házak, épületek. 1.2. Falszerkezet. 1.3. Tűzhelyek. 1.4. Gödrök. 1.5. Kutak. 2. A TELEPÜLÉSEK BELSŐ SZERKEZETE 2.1. Az épületek funkciója. 2.2. A betelepültség intenzitása. 2.3. Erődítések, kerítések, árkok. 3. TELEPÜLÉSHIERARCHIA 3.1. Méret. 3.2. A települések leletanyagának tanulságai: kerámia. 3.3. A települések leletanyagának tanulságai: fémművesség. 4. A MARGINÁLIS ZÓNÁK BENÉPESÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁJA 1. A TELEPÜLÉSEKEN TALÁLT OBJEKTUMOK TÍPUSAI 1.1. Házak, épületek A Tisza-vidék területén a vizsgált korszakban három lelőhelyről ismerjük épületek nyomait. /. Jánoshida

1 Az itt feltárt épület (1. kép 1-2) („F" objektum) 26 m hosszú és 6,5 m széles. A tényleges hosszúsága lehetett nagyobb is, mivel északnyugati vége túlfut a feltárás határán. 3 A tanulmányban említésre kerülő közöletlen lelőhelyek leírását ld. a tanulmány végi függelékben!