Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Farkas-Pető Anna – Horváth Tünde – Kozák Miklós: Fejér megye középső bronzkori földvárának kőanyaga. Régészeti és petrográfiai feldolgozás. I. rész

portból származó ofiolitváltozatok is előfordultak (Kőszegi-Rohonci-hegység). A Fejér megye területén feltárt Vatyai földvárakból származó kőeszközök előzetes, makroszkópi vizsgálata alapján kirajzolódó képet összevetve a már korábban feldolgozásra került százhalombattai (Pető A. et al. 1998, Pető A. 1999.) és bölcskei (Horváth T. et al. 2000) eredményekkel megállapítható, hogy az egyes funkciókhoz kapcsolódó nyersanyagok (pl. őrlőkő: homokkő, finomkonglomerátum; kőbalta: andezit; pattintott kőeszközök: tűzkő, szarukő, jáspilit), valamint ezek begyűjtési területe szinte mindegyik telephely esetén egybeesnek, és a távolabbi területekről származó kőzetek származási helye is azonos irányba mutat (1-2. táblázat). A Vatya-szállásterület nyugati részét képező földvárak mindegyike rendkívül jó minőségű talajon fekszik, így elsődleges gazdasági szerepük a gabonatermelés lehetett. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a Vatya kultúra az első az őskor folyamán, mely benépesíti a Duna-Tisza homokos, terméketlen közét, akkor fel kell ismernünk azt is, hogy ez a stratégiai terjeszkedés egy igen jelentős gazdasági tényező hátterében jöhetett csak létre. Mivel a középső bronzkorban a korabronzkorhoz képest nem történik a földmüvelésben nagy változás (ugyanazon fajokat vetik, hasonló művelési módon), azt kell feltételeznünk, hogy ez a terjeszkedés a 'Senki földjére' csak a nyugatra fekvő, biztos, jó hozamú gazdasági területekre alapozódhatott. Itt történt meg az őskor folyamán elsőként, hogy annyi felesleget tudtak termelni, hogy belső kereskedelemmel megoldhatóvá vált a kultúra teljes területének állandó élelmiszerellátása azokon a területeken is, melyek gabonahozama kérdéses vagy szeszélyes volt. Ha a várakat összességében szemléljük, meg kell állapítanunk, hogy az egykori feltárások olyan minőségűek és mennyiségűek voltak, melyek ma már nem állják meg a helyüket egy precíz értékelés folyamán. Arra alkalmasak, hogy egy általános és nagyon átfogó képet kapjunk a településeken művelt egykori tevékenységekről, de ahhoz túl kevesek, hogy ebből messzemenő következtetéseket, statisztikai értékelést lehessen levonni. Az mindenképp igazolást nyert ebből a megközelítésből is, hogy az egykori Vatya-földvárak olyan szálláshelyek voltak, ahol kiemelkedő színvonalon virágzottak az ipari és gazdasági tevékenységek, és ebből következően a társadalmi differenciálódás (főnöki várak) is érvényesült. Ezt támasztják alá az ipari és gazdasági életben használt öntőminták, őrlőszerszámok, aratófürészek, a presztízstárgyakként is szolgálható buzogányok, diadém, övkapocs, és egyedi formájú csiszolt balták. 123 BIBLIOGRÁFIA BÁNDI G. 1960: Előzetes jelentés a Sárbogárd-Cifrabolondváron végzett 1959. évi ásatásról. Alba Regia 1 (1960) 149-153. BÁNDI G. 1973: Igar-Vámpuszta-Galástya. Rég Füz Ser. 1 No 26 (1973) 11. BÓNA I. 1959: Bronzkori övkapcsok és diadémák. Adatok a középduna-medencei bronzkori viselethez. Arch Ért 86 (1959)49-59. BÓNA I. 1960: Bronzezeitliche Schmuckgieserei in TiszafüredÁsotthalom. AUSB 2, 1960, 261-271., III T/3. BÓNA I. 1992: Bronzeguss und Metal

lbearbeitrung bis zum Ende Mittleren Bronzezeit. In: Bronzezeit in Ungarn 1992, Farnkfurt, 48-65. DINNYÉS I. 1982: A táj a honfoglalás koráig. Suidia Comitatensis 11, 1982,45-64. DÖMÖTÖR L. 1902: A pécskai telepről származó öntőminták. Arch Ért 22 (1902) 272. FÜLÖP J. 1990: Magyarország geológiája. Paleozoikum I. MÁFI, Budapest 1990 HORVÁTH T.-F. PETŐ A.-KOZÁK M. 2001: The complex investigation of the stone artefacts from Vatya earthworks, Fejér county. Part I. Alba Regia 30, 2001,7-21. HORVÁTH T.-KOZÁK M.-PETÖ A. 1999: Bölcske-Vörösgyír bronzkori teli település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása. In: Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 1999, 61-108. KOVÁCS T. 1963: Jelentés Aba-Belsőbáránd Bolondváron végzett 1960. évi ásatásról. Alba Regia 2-3 (1963) 131. MAROSI A. 1930: A pákozdvári őstelep. Arch Ért 44 (1930) 59-73. MAROSI S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I—II. MTA FKI, Budapest, 1990 MOZSOLICS A. 1967: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Budapest, 1967 MOZSOLICS A. 1988: Der Bronzefunde aus der oberen Remete-Höhle. Acta AH XL, 1988, 27-65. NOVÁKI Gy. 1952: Fejér megye őskori földvárai. Arch Ért 79 (1952)3-19. PESTY F. 1864-65: Kéziratos helységnévtár. Apponyi Könyvtár, 1864-65 PETŐ A.-KOZÁK M.-HORVÁTH T.-KOVÁCS-PÁLFFY P. 1998: Reconstruction petrological research of the Bronze age stone cultures source of raw material. C.B.G.A. XVI. Congr. Vienna, Austria 1998 PETŐ A. 1999: Régészeti kőeszközök geológiai vizsgálati lehetőségei és eredetkutatása egy hazai bronzkori kultúra példáján OTKA-dolgozat. KLTE, Ásvány- és Földtani Tanszék, Adattár, Debrecen 1999 PETRES É.-BÁNDI G. 1969: Ásatás Lovasberény-Mihályváron. Arch Ért 96 (1969) 170-177. PETRES É.-BÁNDI G.-KOVÁCS T. 1974: Igar-VámpusztaGalástya. Rég Füz Ser. 1 No 27 (1974) 9. RÓNA A.-SZENTES F. 1972: Magyarázó Magyarország 200.000-es földtani térképsorozatához: L-34-VII. Székesfehérvár. - MÁFI, Budapest, 1972 ROSKA M. 1912: Ásatás a Pécska-szemlaki határban levő Nagysánczon. Kolozsvár, Dolgozatok 3(1912) WOSINSKY M. 1896: Tolna vármegye története. 1896.