Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)
Domboróczki László: Településszerkezeti sajátosságok a középső neolitikum időszakából, Heves megye területéről
A házak helyére csak a gödrök és sírok elhelyezkedéséből, valamint a cölöplyukakból tudunk következtetni, padlószint, jelentősebb omladékréteg nem került elő. Az egykori járószintet nem tudtuk lehatárolni, de a gödrök betöltését - a sötét feketés humuszt és a leletanyagdúsulást - már a sárga altalaj szintje fölött 20-25 cm-rel észleltük. A lelőhelyen összesen 3 zsugorított csontvázas sír került elő, mindhárom a sárga altalaj szintje közelében. 17 FÜZESABONY-SZIKSZÓI-BEREK A lelőhely a Füzesabonyt Dormánddal összekötő új 33. sz. főút mentén, a 3-as és a 33-as utak csomópontjától 1 km-re D-re található, a Laskó-patak egykori medrének Ny-i, enyhén lejtős partján. Neve, a 33-as útra vonatkozó terepbejárás és az útépítést megelőző leletmentések során, FüzesabonySzikszói-Berek l/D. A táj errefelé alapvetően sík, egy-két lapos, néhány méter magas dombocska emelkedik csupán magasabbra. 1997-ben márciustól májusig végeztem ásatást a Szikszói-Berek területén. Eredetileg a SzikszóiBerek I/C lelőhely leletmentésével voltam megbízva, ahol egy nagy Árpád-kori falu és egy szarmata telep maradványait tártuk fel, és csak április közepétől kapcsolódtam be a szomszédos I/D lelőhely ásatásába is, ahol az Árpád-kori és a szarmata telep folytatása mellett egy újkőkori, AVK leletanyagú települési sort is sikerült feltárni (11. tábla). 18 Hat hosszúkás, ENy-DK hosszanti tengelyű, nagy méretű gödröt találtunk, melyek egy EKDNy irányú sorban helyezkedtek el. Gazdag AVK leletanyag került elő a gödrökből, melyek közül csak hármat sikerült teljesen feltárnunk, a többi gödör K-felé, az egykori folyómederrel ellentétes oldal felé annyira kilógott az út nyomvonalából, hogy tovább már nem lehetett követni őket. Az út magánföldeken vezetett keresztül, csak az út szélességében történt kisajátítás, ill. kártalanítás, ezért csak a nyomvonalba eső részt, a gödrök közötti 17 A 3 év alatt összesen kb. 7000-7500 négyzetmétert vizsgáltunk át. 1995-ben és 1996-ban naponta 5 fö segéderőt alkalmaztunk, míg 1997-ben napi 10-15 fővel dolgoztam. A területről származó leletanyag mosása jelenleg folyamatban van, restaurálása és feldolgozása még nem kezdődött meg. 18 Eredetileg Fodor László kollégám volt megbízva az I/D terület feltárásával, de mikor ott egy AVK leletanyagú gödör is előkerült, kollégám nagyvonalúan, szabad kezet adott a további munkálatokat illetően. A feltételezett lelőhelyet felosztottuk egymás között és a gubakúti és mezőszemerei stratégiát követve, sikerült feltárnunk egy neolit gödörsor zónáját. zónát tudtuk lehumuszolni, átvizsgálni, és K-felé, egy bizonyos határon túl - noha célszerű lett volna - nem terjeszkedhettünk. A feltárási terület kissé lejtős volt, a sárga altalaj szintjét a felszíntől számított 50-70 cm mélységben értük el. A felső humuszréteg kb. 30-35 cm mélyen volt szántva. A gödrök foltja - feketés betöltődése - már a sárga altalaj szintje fölött 20-25 cm-rel kivehető volt. Újkőkori járószintet nem tudtunk megállapítani, házalapokat jelző omladékrétegekkel nem találkoztunk. A gödrök közötti területen sok cölöplyukat találtunk, de mivel sűrűn, Árpád-kori és szarmata telepmaradványok borították a felszínt, 19 a cölöplyukak időbeli hovatartozásának kérdése még nem tisztázódott. Egyelőre a cölöplyukakból nem tudunk házalapokra következtetni (12. tábla). A cölöplyukak elszíneződései 15-25 cm átmérőjűek voltak, és a sárga altalaj szintjétől legfeljebb 15-20 cm mélységig voltak követhetők, legtöbb esetben azonban 5-10 cm-en belül eltűntek. A lelőhelyről egy bal oldalára fektetett, zsugorított csontvázas sír került elő, amit egy hulladékgödörben helyeztek el. A lelőhely felszíni gyűjtés révén már ismert volt a szakirodalomban, 20 sőt ettől néhány száz méterre AVK leletanyagú gödröket is feltártak. 21 KUTATÁSTÖRTÉNET Az AVK leletanyagú telepek topográfiájáról a Tiszazug területén, valamint a szeghalmi, ill. szarvasi járásban végzett terepbejárások, illetve sok kisebb felületre kiterjedő ásatás eredményei alapján formált véleményt a szakma. 22 Általában a Köröskultúra telepeivel való összehasonlításban megállapították, hogy míg a Körös-kultúra hosszú, lineárisan terjeszkedő telepei a vízpartok keskeny sávjára korlátozódnak, 23 addig az AVK leletanyagú telepek kisebb csoportokat alkotva, vízpartok közelében és attól kicsit távolabb is előfordulnak. Míg a Körös-kultúra általában egymástól egyenletes távolságra fekvő, nagyobb telepeket hozott létre, addig az 19 Volt olyan újkőkori gödör, melybe 4 Árpád kori-ház volt belemélyítve. 20 Kalicz-Makkay 1977, 130. kat. 110. A gyümölcsös feltehetően a lelőhelyünkkel azonosítható. 21 Sz. Kállay 1986, 15-17. 22 Itt csak a több lelőhelyet érintő, és (vagy) szintézisre törekvő, összefoglaló munkákra szeretnék utalni: Kalicz 1957, 81-88, KaliczMakkay 1977, 64-83, 118-215, Ecsedy et al. 1982, Makkay 1982a, 109-110, 113-115, Makkay 1982b, 157-166, Makkay 1989, Sherrat 1983, 23-25, 33-34, Korek 1983, 8-14, 24-25, Kurucz 1989, 18-25, 66-131, Chapman 1994, 79-81,95-95. 23 Az előzőekhez még: Kalicz 1965, 27-35.
