Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Cseh János: Egy késő vaskori ház Kengyel határából

C) A KORONGOLT KERÁMIÁRÓL Az ásatás és a terepbejárások alkalmával összegyűjtött leletanyagban, közelebbről az edénytöredékek között túlsúlyban vannak a korongolt fazekasáruból valók (közel harminc darab). Ezek a finom, jól iszapolt agyagból (gyorsan forgó) korongszerkezeten készültek és tipikusan, erre a korszakra jellemzően barnás (-szürkés) színűek. Néhány esetben az edények törésfelüiete réteges, felszínük pedig vízszintesen, összefüggően simított-polírozott. Megfigyelhetünk hevenyészve, ugyancsak horizontálisan és függőlegesen besimított vonalakat, melyeket azonban csak így "úgy tekinthetünk díszítésnek. Egy oldaltöredéknél ezek a behúzások matt és fényezett felülettel kombinálva fordulnak elő. Két peremrészletük kihajló és duzzadt,

7 az alj fragmentumok közül az egyik korongos (határozott koncentrikus körökkel), a másik talpgyűrüs.

8 A szimpla oldaldarabokról nem tudunk túl sokat mondani. Ezek a cserepek tálakból, fazekakból? stb. törtek ki. (6. kép 1-9.) A fazekas készítette edények egy másik fajtáját képviseli a szemcsés anyagú, barnás árnyalatú, vastag falú cserép, amely a legnagyobb valószínűség szerint hombárból való.

9 (7. kép 1.) D) A KÉZZEL FORMÁLT KERÁMIÁRÓL A lelőhely kelta anyagában (amely egyébként öszszesen kb. 35 darab) alig több mint féltucatnyi ez a keramika. Anyaguk törmelékkel kevert agyag, színük a barnásszürke különböző árnyalata. Vaskosabb, függőleges vagy befelé hajló oldalfalú, egyszerűen lezárt peremű készítmények voltak, melyeket nagyobb méretű, „csuporszerű" edényeknek nevezhetünk. Talán fazékformára is lehet gondolni. Díszítés csak egyetlen esetben fordul elő, ez pedig rátett vízszintes borda, ujjbenyomkodásokkal tagolva.

10 (7. kép 2-4.) E) EGYÉB TELEPLELETRŐL Ezt a tárgycsoportot a kövek, a salak, a patics és az állatcsont alkotja. A két méretesebb kődarab talán malom vagy őrlőkő része volt (pl. a sima munkafelület alapján), ha egyáltalán késő vaskoriak. Hozzávetőleg ugyanaz a helyzet a néhány darab salaklelettel is. Jellegtelen, azaz zömmel lenyomat nélküli a kb. féltucatnyi, kiégett agyagtapasztásrög.

11 (7. kép 5-8.) A nagyjából tíz darabot kitevő oszteológiai anyag egy része természetesen más korabeli is lehet (érdekesség egy állkapocs, vágásnyomokkal). 7 Néhány párhuzam ehhez a peremtípushoz: Csanytelek (Pál Gabriella, A.: Kelta ház Csanytelek-Palérót. A kőkortól a középkong. Szerkesztette: Lőrinczy Gábor. Szeged, 1994. 235. old. 2. kép 6 többek között és 230-231. old.); Csomaköz-Ciumesti (Zirra, Vlad: Locuiri din a doua epocâ a fierului ín nord-vestul României (Asezarea contemporaná cimitirului Latene de la Ciumesti si habitatul indigen de la Berea, jud. Satu Mare. Satu Mare, IV. /Satu Mare, 1980/ Pl. XV. I és 3, Pl. XXXVII. 1-2, Pl. XXXVIII. 2-5); Csongrád (Goldman György: Késő La Téne-kori település Csongrád határában. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. /Szeged, 1974/ 58. old. II. tábla 6-7, 59. old. III. tábla 7, valamint 56. old. és 60. old.); Tiszafüred (Kriveczky Béla: A késő-vaskori (kelta) telep. Régészeti ásatások Tiszafüred-Morotvaparton. Szerkesztő: Tálas László-Madaras László. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár, 32. /Szolnok, 1991/ 91. old. III. tábla 1-2 és 3, 81-82. old.); Tiszaszőlös (Cseh János: Egy kelta lakóház a Közép-Tiszavidékéről /Tiszafüred-Tiszaszőlös - Adalék az alföldi késővaskori farmok ismeretéhez/. Jászkunság XXXVI. évf. 6. szám. /Szolnok, 1990/ 70. old. 5. kép 2 és 4). 8 A tapgyürüs aljforma analógiái pl. Csomaköz-Ciumesti (Zirra i.m. 1980 Pl. XVI. 9-10, Pl. XXXVII. 12); Kengyel (Cseh János: Kelta, avar és Árpád-kori ház a Nagykengyel lapos magaspartján /Leletmentés Kengyelen 1982-ben/. Múzeumi Krónika, III. évf. 1. szám /Szolnok, 1996/ 7. old. 4. kép 8-9); Szelevény (Cseh János: Kelta ház Szelevényen /Függelék: Késő-vaskori telepkerámia Tiszaug határából/. Gépelt gézirat. Szolnok, 1993. 11. kép 2); Tiszaszőlös (Cseh i.m. 1990 70. old. 5. kép 7); Tiszaug (Cseh i.m. 1993 18. kép 9). 9 Ehhez a keramikához (tárolóedény) párhuzamokkal, értékeléssel ld. Szelevényt (Cseh i.m. 1993 12 kép. 1-3 és 26-27. old.) 10 A kézzel formált kelta edényeknek eme változatára a következő lelőhelyeket említjük: Csanytelek (Pál i.m. 1994 237. old 4. kép 1-8); Csomaköz-Ciumesti (Zirra i.m. 1980 Pl. XXI. 4, Pl. XXXIV. 1 és 57. old.); Csongrád (Goldman i.m. 1974 57. old. I. tábla 1 és 5, továbbá 60. old.) - mindezek a befelé húzott szájrészü variánsra. Függőleges oldalfallal pl. Szelevény (Cseh i.m. 1993 12. kép 4-5 és 7, 13. kép 1, valamint 29-30. old) Egy bordadíszes csupor: Csongrád (Goldman i.m. 1974 54. old 3. ábra és 61. old.) 11 Publikált késő vaskori malomkövek/őrlőkövek és agyagtapasztásrögök a Közép-Tisza-vidékről: Tiszafüred (Kriveczky i.m. 1991 95. old VII. tábla 6 és 83. old.); Tiszaszőlős (Cseh i.m. 1990 72. old 7. kép 9 - patics: 69. old 4. kép 2).