Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Horváth Tünde - Kozák Miklós-Pető Anna: Adatok a bronzkori kőeszközök kutatásához

ban elfelejtett tárgytípusoknak. Míg a kezdetekben a legnagyobb régészek - mint pl. Bella Lajos, Roska Márton, Wosinszky Mór - több tanulmányt szenteltek a témakörnek, manapság csupán három tanulmány foglalkozik a kérdéssel.

14 1997-ig Magyarországon nincs egyetlen korra vagy kultúrára vonatkozó köbaltatipológia sem. így még lehetőségünk sincs azt bővíteni, cáfolni - vagyis tökéletesíteni. A százhalombattai anyagból 40 db kőbaltát vizsgáltunk át. Ezek tipológiai szempontból a következőképp oszlanak meg: - vésők, vésőbalták: trapéz formájú, vésőéllel ellátott darabok. Archaikus forma, a neolitikumtól általánosan használják (I. tábla). - kaptafa alakú balták, vésőszerű hegyes, vagy tompa éllel. Kifejezetten a bronzkorra jellemző (?) (IX. tábla 3-4.). - trapéz alakú, vaskosabb formájú balták, átfúratlanok (II. tábla 2-4.) - ovális testű, nyéllyukas balták, tompa (III. tábla 4., IV. tábla 2.) vagy hegyesszögű munkaéllel (III. tábla L, 5., IV. tábla 1., 3., 4.) - kalapácsok: a) trapéz alakú, vaskos testű, átfúratlan, tompa munkaéllel (III. tábla 1.) b) kerek, „cipészkalapács" végű fejjel ellátott példányok, csak a bronzkorra jellemző (?) (IX. tábla 1-2.) Több olyan miniatűr darab van köztük (I. tábla 6-7.), melyek kidolgozásukat tekintve tökéletesek, de munkaszerszámként soha nem használhatták őket: talán gyermekjátékok vagy amulettek lehettek.

15 Két darabnál (II. tábla 2., 4.) a nyersanyag különleges szépsége miatt

16 felvetődhet az esetleges méltóságjelzés lehetősége. A kőbaltáknak - talán a nehezen beszerezhető jó nyersanyag és az elkészítésre fordított munkaidő miatt - nagy értéke volt: a tönkrement darabokat másodlagosan használják fel, pl. fenőkőként. A balták helyben való készítését egy nagyméretű, balta-előforma pattintása közben keletkezett szilánk bizonyítja. A kőbalták felhasználásában újat ismét a koszideri fémművesség hoz: a tömegesen gyártott bronzcsáká14 Antoni Judit, 1990.: Neolitikus eszközkészítés és használat, kandidátusi dissz. Zalai-Gaál István, 1991.: Die chronologischen und soziale Bedeutung der Mitgabe von Steinäxten in dem spätneolitischen Gräbern Südtransdanubiens in: Symp. Saarbrücken und Otzenhausen. Biró Katalin, 1992.: Adatok a korai baltakészítés technológiájához, Acta Musei Papensis 15 Hasonló miniatűr balták vannak pl. ajászdózsai teli anyagában in: Bronzezeit in Ungarn 16 Az egyik gyönyörűen polírozott szerpentinből, a másik márványszövetü kvarcból készült nyok és balták lassan kiszorítják őket, bár a hegyes vidékeken, jó nyersanyag mellett végig számolni lehet használatukkal az őskor folyamán.

17 Kőbaltákat közölnek az alábbi bronzkori lelőhelyekről: - Kakucs-Balladomb: 3 vésőbalta, 1 kalapács-balta, 3 kaptafa alakú balta, 1 trapéz alakú balta, vatyai kultúra - Kulcs: 60. sír - Dunapentele, sírból: márvány, nyéllyukas, ovális balták, vatyai kultúra - Pákozdvár: 6 nyéllyukas balta, vatyai kultúra - Gomba-Várhegy: 1 kaptafa és 1 trapéz alakú balta, vatyai kultúra - Dunaföldvár-Kálvária: 2 nyél lyukas balta, nagyrévi kultúra, koszideri időszak - Gerjen-Várad: 1 kőbalta, nagyrévi, vatyai kultúra - Tószeg-Laposhalom: korai és középső bronzkor - Törökszentmiklós-Terehalom: ottományi kultúra - Tiszaug-Kéménytető: középső bronzkor - Tiszafured-Asotthalom: középső bronzkor - Jászdózsa-Kápolnadomb: hatvani, füzesabonyi kultúra A százhalombattai kőbalták nyersanyaguk szerint öt csoportba sorolhatók: 1. metabazalt-metadoleritek, bázisos metatufák - áthalmozott idős anyagból (?) 2. andezitek - Visegrádi-hegység miocén vulkáni összletéből 3. kvarcitok - Duna hordalékból pl., és más folyóvölgyekből 4. pelágikus kovaüledékek - Dunántúli-középhegység, júra(?) 5. karbonátos homokkövek - Dunántúli-középhegység északkeleti része Ezzel egy prekoncepció dőlt össze: ugyanis eddig úgy gondoltuk, hogy a neolitikum óta baltáink import nyersanyagból készülnek (kárpáti zöld pala), melyek a Szepes-Gömöri hegység vidékéről kerülnek hazánkba. Ez volt az első komplex geológiai vizsgálat kőbaltákon, mely a következőt bizonyította: a sánchegyi lakosság kőbaltáinak anyagát recens folyóvízi kavicsból, idősebb konglomerátumokból és a településterületén belül elhelyezkedő hegységekből (a Dunántúli-középhegység északkeleti részétől a Visegrádi hegységig) gyűjtötte. Az ésszerűség és a korabeli lehetőségek is megerősítik ezt, hiszen a Duna nehezen átvágható akadályt jelentett a Felvi17 Pl. a velemi anyagban lásd.: Harcos Tímea, 1996.: Őskori bányászat és a Velem-Szent vidi kőbalták, szakdolgozat, Szombathely